A láthatatlan fajgyűlölő birodalom – a Ku Klux Klán története

Templomrobbantók

A gazdasági világválság idején az egyesület jóformán minden szerencsétlenségért a feketéket, a zsidókat, a keresztényeket, a kommunistákat, a szakszervezeti tagokat és a külföldieket tette felelőssé. Újra megszaporodtak a politikailag motivált gyilkosságok, a legtöbb amerikai azonban ekkoriban már elutasította a brutális eszközökkel operáló szervezetet. A második világháború után a Ku Klux Klán egy kis – céljául elsősorban feketék megfélemlítését kitűző – terrorcsoporttá degradálódott. Mikor azonban a Legfelsőbb Bíróság 1954-ben törvényellenesnek nyilvánította az iskolákban a faji elkülönítést, és Martin Luther Kinggel az élen megjelentek a polgárjogi mozgalom aktivistái, a taglétszám ismét növekedni kezdett.

A lovasok éjszakáként – gyakran a helyi rendőrség beleegyezésével – számos, főként feketék által látogatott templomot gyújtottak vagy robbantottak fel, és gyakoriak voltak a gyilkosságok is. A klán azonban korántsem örvendett akkora népszerűségnek, mint a 20-as évek elején. Épp ellenkezőleg, a legtöbb amerikai továbbra is elutasította az egyesület kegyetlen módszereit. Időközben több hasonló szervezet is létrejött, többen között A Ku Klux Klán Fehér Lovagjai, Amerika Egyesült Klánjai, valamint Ku Klux Klán Lovagjai néven. 1970-ben tizennyolc, 2009-re pedig már harmincnégy különböző egyesület létezett, Mark Potok emberjogi aktivista szerint azonban napjainkra ez a szám huszonnyolcra csökkent. 

Az utolsó valós fenyegetést jelentő Birodalmi Varázsló a rasszista üzenetét mérsékelt formában megfogalmazva előadó, karizmatikus David Duke volt. A politikus azt vallotta, az emberek szívéhez nem a lincselésen vagy a szétbombázott templomokon keresztül vezet az út, és irányítása alatt még a katolikusok is beléphettek a Ku Klux Klán Fehér Lovagjainak egyesületébe. 1999-ben pályázott Louisiana állam kormányzói tisztségére, ahol – bár kis különbséggel – egy riválisa megelőzte.

A klán ellen bevethető leghatásosabb eszköz manapság a kártérítési keresetekben rejlik. Miután 1981-ben az Amerika Egyesült Klánjai nevű szervezet tagjai Mobile (Alabama) városában meggyilkoltak egy 19 éves fekete fiatalembert, Michael Donaldot, az egyesület ellen gyilkosságra való felbujtásért indult eljárás. Amellett, hogy a tetteseket elítélték, Donald édesanyja 7,5 millió dollár kártérítést kapott, és a szervezet ezzel csődbe is ment. A klán tagjainak összlétszáma napjainkban 8000-re tehető. Bár az erőszakos cselekmények száma lecsökkent, az egyesület továbbra is folytatja harcát a fehér rassz tisztaságának megőrzése érdekében, amire szerintük most már a latinók jelentik a legnagyobb veszélyt. Bár Mark Potok számításai szerint jelenleg összesen 1002 gyűlöletcsoport létezik az Egyesült Államokban, és Obama újraválasztása, valamint a gazdasági válság is kedvezett megerősödésüknek, a klánéhoz hasonló népszerűségre valószínűleg egyetlen a szélsőséges szervezet sem fog szert tenni. Tevékenységüket azonban továbbra is érdemes figyelemmel kísérni.

1. Unaloműző játéktól a gyilkosságokig
2. Lángoló fakereszt 
3. Templomrobbantók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága