A középkori zarándokoknak is komoly szerepe lehetett az európai leprajárványokban
2017. január 27. 14:30 MTI
A középkori zarándokok is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a lepra Európa-szerte gyakori járványos betegséggé vált - állapították meg tanulmányukban brit kutatók. Az évezredeken át az emberiséget sújtó betegség megjelenését először az ősi Kínában, Egyiptomban és Indiában jegyezték fel.
Korábban
Korábban általános nézet volt, hogy a lepra a keresztes háborúkban megfordult katonák révén terjedt el Nyugat-Európában. A Winchester Egyetem kutatói azonban olyan bizonyítékot találtak, amely egy másik lehetőséget is felvet. Az angliai Winchester közelében fekvő egyik legkorábbi brit kórház temetőjében folytatott ásatások során bukkantak egy csontvázra, amelynek elemzésekor kiderült, hogy feltehetően egy leprában szenvedő zarándok maradványa. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a zarándokot a 11-12. században temették el, a betegségét pedig a lepra egy olyan baktériumtörzse okozta, amely Ázsia középső és nyugati részén terjedt el - ismertette a PLOS Neglected Tropical Diseases folyóiratban publikált tanulmányt a BBC News.
Simon Roffey, a Winchesteri Egyetem kutatója elmondta, hogy a csontvázon végzett vizsgálatok rávilágítanak egy lehetséges útra, amelyen a lepra elérhette Angliát. "A 11. századtól a 14. századig Nyugat-Európában példátlanul sok leprakórházat hoztak létre. Vajon a lepra, amely már évszázadok óta jelen volt, miért sújtotta hirtelen ilyen nagy mértékben a nyugat-európai társadalmat?" - tette fel a kérdést a tudós, aki szerint a csontváz adhat választ erre a kérdésre.
A kutatók a vizsgálat során azért jutottak arra a megállapításra, hogy a feltárt csontváz egy zarándok maradványa lehet, mert a csontok mellett megtalálták egy fésűkagyló héját, amely a Santiago de Compostelában járt zarándokok közismert szimbólumának számított. Az azonban továbbra is rejtély, hogy a zarándok hogyan találkozott az ázsiai leprabaktériummal.
"A középkori Nyugat-Európában hagyományosan a keresztes lovagokat okolták a lepra elterjesztésével. Ugyanakkor a kórházakban már évtizedekkel a keresztesek előtt is megjelentek leprás esetek" - mutatott rá Roffey. Hozzáfűzte: a winchesteri kutatás eredménye arra utal, hogy a zarándoklat is közrejátszhatott a lepra nyugat-európai elterjedésében.
A leprát a Mycobacterium leprae baktérium okozza. A betegség sokáig lappanghat, lassan hatalmasodik el, és a bőr pusztulásával, a szövetek elhalásával és a test deformálódásával jár. Az évezredeken át az emberiséget sújtó betegség megjelenését először az ősi Kínában, Egyiptomban és Indiában jegyezték fel. A világ egyes részein ma is előfordulnak leprás esetek, de a betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap