A középkori zarándokoknak is komoly szerepe lehetett az európai leprajárványokban

Korábban általános nézet volt, hogy a lepra a keresztes háborúkban megfordult katonák révén terjedt el Nyugat-Európában. A Winchester Egyetem kutatói azonban olyan bizonyítékot találtak, amely egy másik lehetőséget is felvet. Az angliai Winchester közelében fekvő egyik legkorábbi brit kórház temetőjében folytatott ásatások során bukkantak egy csontvázra, amelynek elemzésekor kiderült, hogy feltehetően egy leprában szenvedő zarándok maradványa. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a zarándokot a 11-12. században temették el, a betegségét pedig a lepra egy olyan baktériumtörzse okozta, amely Ázsia középső és nyugati részén terjedt el - ismertette a PLOS Neglected Tropical Diseases folyóiratban publikált tanulmányt a BBC News.

Simon Roffey, a Winchesteri Egyetem kutatója elmondta, hogy a csontvázon végzett vizsgálatok rávilágítanak egy lehetséges útra, amelyen a lepra elérhette Angliát. "A 11. századtól a 14. századig Nyugat-Európában példátlanul sok leprakórházat hoztak létre. Vajon a lepra, amely már évszázadok óta jelen volt, miért sújtotta hirtelen ilyen nagy mértékben a nyugat-európai társadalmat?" - tette fel a kérdést a tudós, aki szerint a csontváz adhat választ erre a kérdésre.

A kutatók a vizsgálat során azért jutottak arra a megállapításra, hogy a feltárt csontváz egy zarándok maradványa lehet, mert a csontok mellett megtalálták egy fésűkagyló héját, amely a Santiago de Compostelában járt zarándokok közismert szimbólumának számított. Az azonban továbbra is rejtély, hogy a zarándok hogyan találkozott az ázsiai leprabaktériummal.

"A középkori Nyugat-Európában hagyományosan a keresztes lovagokat okolták a lepra elterjesztésével. Ugyanakkor a kórházakban már évtizedekkel a keresztesek előtt is megjelentek leprás esetek" - mutatott rá Roffey. Hozzáfűzte: a winchesteri kutatás eredménye arra utal, hogy a zarándoklat is közrejátszhatott a lepra nyugat-európai elterjedésében.

A leprát a Mycobacterium leprae baktérium okozza. A betegség sokáig lappanghat, lassan hatalmasodik el, és a bőr pusztulásával, a szövetek elhalásával és a test deformálódásával jár. Az évezredeken át az emberiséget sújtó betegség megjelenését először az ősi Kínában, Egyiptomban és Indiában jegyezték fel. A világ egyes részein ma is előfordulnak leprás esetek, de a betegség antibiotikumokkal jól gyógyítható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?