A középkori Perzsiában készíthettek először szerszámacélt
2020. szeptember 24. 19:00 Múlt-kor
Korábban
Önálló kultúra, rideg pengék
A kutatók több, olvasztótégelyek melegítéséhez használt faszéndarab radiokarbonos vizsgálatával megállapították, hogy a 10-11. századra datálhatók, elektronmikroszkópos vizsgálattal pedig a krómérc maradványait is sikerült azonosítaniuk a mintákban.
Magában az acélkészítés után megmaradt salakban megtalálható apró acélmaradékokban szintén felfedeztek 1-2 tömegszázaléknyi krómot, ami bizonyítja, hogy az elkészített anyag összeállt krómacéllá a folyamat eredményeképpen. E folyamatot a tudomány jelenlegi állása szerint a késő 19. századig nem ismételte meg az emberiség.
Thilo Rehren professzor, a tanulmány egyik társszerzője elmondta: „Egy Dr. Alipour által lefordított 13. századi kézirat finom és szép mintái miatt emeli ki a csahaki acélt, azonban megjegyzi, hogy az itt készült kardok ridegek, törékenyek is voltak, ezért elvesztették értéküket. Napjainkban a helyszín egy szerény falu, amely régészeti lelőhelyként való azonosítása előtt csak mezőgazdaságáról volt ismert.”
A kutatók szerint felfedezésük önálló, perzsa olvasztótégelyes acélkészítési kultúra létét jelzi, amely elkülönül a szélesebb körben ismert közép-ázsiai acélgyártástól, amelynek példái Üzbegisztánból és Türkmenisztánból is ismertek. Az eljárás alacsony (1 tömegszázalékos) krómtartalmú acélt eredményezhetett.
Marcos Martinon-Torres, a Cambridge-i Egyetem professzora és a tanulmány társszerzője hozzátette: „Az azonosítás folyamata sokszor hosszú és bonyolult, több okból is. Először is a szóhasználat, amellyel egykor leírták a technikai folyamatokat vagy az anyagokat, már kiveszhetett a nyelvből, avagy akkori jelentésük különbözhet a mai használatuktól.”
„Emellett az írást kizárólag a társadalmi elit művelte, nem pedig az ilyen mesterségekkel foglalkozók, ez pedig hibákhoz, illetve hiányosságokhoz vezethet a szövegekben.”
A kutatás következő lépéseiről Dr. Alipour azt mondta: „Múzeumi szakértőkkel szeretnénk megosztani eredményeinket, hogy együttműködve datáljunk és felkutassunk további olyan olvasztótégelyes eljárással készült acéltárgyakat, amelyekben megtalálható ez az egyedi krómadalék.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.