2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A középkori Perzsiában készíthettek először szerszámacélt

2020. szeptember 24. 19:00 Múlt-kor

Önálló kultúra, rideg pengék

A kutatók több, olvasztótégelyek melegítéséhez használt faszéndarab radiokarbonos vizsgálatával megállapították, hogy a 10-11. századra datálhatók, elektronmikroszkópos vizsgálattal pedig a krómérc maradványait is sikerült azonosítaniuk a mintákban.

Magában az acélkészítés után megmaradt salakban megtalálható apró acélmaradékokban szintén felfedeztek 1-2 tömegszázaléknyi krómot, ami bizonyítja, hogy az elkészített anyag összeállt krómacéllá a folyamat eredményeképpen. E folyamatot a tudomány jelenlegi állása szerint a késő 19. századig nem ismételte meg az emberiség.

Thilo Rehren professzor, a tanulmány egyik társszerzője elmondta: „Egy Dr. Alipour által lefordított 13. századi kézirat finom és szép mintái miatt emeli ki a csahaki acélt, azonban megjegyzi, hogy az itt készült kardok ridegek, törékenyek is voltak, ezért elvesztették értéküket. Napjainkban a helyszín egy szerény falu, amely régészeti lelőhelyként való azonosítása előtt csak mezőgazdaságáról volt ismert.”

A kutatók szerint felfedezésük önálló, perzsa olvasztótégelyes acélkészítési kultúra létét jelzi, amely elkülönül a szélesebb körben ismert közép-ázsiai acélgyártástól, amelynek példái Üzbegisztánból és Türkmenisztánból is ismertek. Az eljárás alacsony (1 tömegszázalékos) krómtartalmú acélt eredményezhetett.

Marcos Martinon-Torres, a Cambridge-i Egyetem professzora és a tanulmány társszerzője hozzátette: „Az azonosítás folyamata sokszor hosszú és bonyolult, több okból is. Először is a szóhasználat, amellyel egykor leírták a technikai folyamatokat vagy az anyagokat, már kiveszhetett a nyelvből, avagy akkori jelentésük különbözhet a mai használatuktól.”

„Emellett az írást kizárólag a társadalmi elit művelte, nem pedig az ilyen mesterségekkel foglalkozók, ez pedig hibákhoz, illetve hiányosságokhoz vezethet a szövegekben.”

A kutatás következő lépéseiről Dr. Alipour azt mondta: „Múzeumi szakértőkkel szeretnénk megosztani eredményeinket, hogy együttműködve datáljunk és felkutassunk további olyan olvasztótégelyes eljárással készült acéltárgyakat, amelyekben megtalálható ez az egyedi krómadalék.”

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az egyik megtalált olvasztótégely falához tapadt acélmaradvány

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár