A kultúra szimbólumától a dekorációs elemig: könyvek a 20. századi fotókon
2021. február 19. 16:22 Múlt-kor
Könyv a polcon, az asztalon és a kézben: a kultúra legegyértelműbb jelképe, presztízsszimbólum, a műveltség tárgyi bizonyítéka. A Fortepan fotóiból válogatottunk, hogy utánajárjunk, hol a könyv helye a 20. század fotográfiai termésében.
Korábban
A két világháború közötti időszakban megnőtt és kibővült az olvasók köre. A dualizmusban jobbára csak a felsőbb társadalmi rétegek olvastak szépirodalmat. A Horthy-korszakban a kispolgárság és a szervezett munkásság is egyre nagyobb számban vett könyvet a kezébe. A sikerlistát a ponyvairodalom vezette, a kortárs magyar írók, költők műveit 2-3 ezer példányban adták ki. A könyvsorozatok és a könyves rendezvények hozzájárultak az olvasás népszerűsítéséhez. Az első könyvnapokat 1929 májusában rendezték meg a Vörösmarty téren.
Az 1945. évi közvélemény-kutatási adatok szerint – amelyeket Valuch Tibor idéz Mindennapi történeteink című könyvében – a mozi, színház, rádió, sport mellett az olvasás is a legnépszerűbb szabadidős tevékenységek között szerepelt. 1947-ben a Magyar Közvélemény-kutató Intézet Budapesten végzett felmérést, egyik kérdése így szólt: „Ha Önt bármi okból hosszabb időre elszakítanák a kultúrától, és csak öt könyvet választhatna ki, melyek volnának azok? A válaszadók 38%-a a Bibliát választotta, a sort Ady Endre versei, Madách Imre: Az ember tragédiája, Shakespeare, Dante, Arany János, Petőfi, Babits, Tolsztoj, Kosztolányi, Dosztojevszkij, Goethe alkotásai folytatták.
Az 1950-es és 1960-as években a könyvvásárlásra fordított összegek nyolc és félszeresére nőttek. Ezekről az időkről már az olvasásszociológiai felmérések adatai is beszámolnak, amelyek szerint a hatvanas évek közepén a magyar lakosságnak közel 60%-a olvasott könyvet. Az olvasásra fordított idő azonban az 1980-as évek elejéig folyamatosan csökkent, majd újra növekedni kezdett, aminek a rendszerváltás felfokozott légköre vetett véget egy rövid időre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap