A középkor elit alakulatai: a lovagok

Bujálkodás, alkohol és zsákmány

Valóban olyan elviselhetetlen volt a lovagok élete? Ezt azért nem mondanánk. A középkor katonáinak mindennapjait három dolog is „feldobhatta”: az alkohol, a fosztogatás és a hölgyek. A lovagok esténként ünnepi ruhában ültek a legszebb nők mellett az udvarban, és többnyelvű társalgást folytattak Istenről, a világról, a királyról, a szórakozást pedig a jó ételek, a borssal fűszerezett bor és a tánc tették teljessé. A következő reggelen az edzett harci gépezetek magukra öltötték felszerelésüket, felültek lovukra, és azt tették, amire gyermekkoruktól tanították őket: harcoltak.

A háború egy lovag életének a legfontosabb része volt, ugyanis a csatamezőkön aratott győzelem hírnevet és a nők csodálatát ígérte, a legyőzött ellenfél váltságdíja pedig erszényüket hizlalta. A jólét így sokszor az ellenség összezúzott testében gyökerezett. A harcok hevében azonban a katonák morálja gyakran megingott. Azok pedig, akik nem nyertek biztos megélhetést egy-egy nagyobb hűbérúr szolgálatában, gyakran kénytelenek voltak törvényen kívüliként biztosítani boldogulásukat. Fosztogatva és zsákmány után kutatva vonultak át a vidéken nappal, míg éjjel mértéktelen alkoholfogyasztással szórakoztatták magukat.

A lecsúszott rablólovagok ilyesféle visszás cselekedetei pedig az egész lovagi réteg tekintélyét csökkentették. 14 éves korától a fiatal nemesember már szülei akarata ellenére is házasodhatott. Romantikus szerelmi történeteket mégsem igen várhatunk, a partner keresésekor a lovagot, mint általában a középkor emberét, nem a szíve, hanem az esze vezette. Sok elszegényedett nemesi család csak a körültekintő házasságpolitikával tudta biztosítani a túlélést. A hitvesi kapcsolat általában véve nem volt túl szenvedélyes, így az erejük teljében lévő lovagok olykor a szexuális kielégülést a házasság kötelékein kívül keresték.

A nemes férfiak ebben nem ismertek társadalmi különbségeket. Mivel a nemes várúrnőket nehezen lehetett félrelépésre bírni – a teherbe eséstől, illetve a botrány kitörésétől való félelmük miatt – a lovagok inkább a cselédek és a parasztasszonyok szoknyáját emelgették. A lovagok családjainak mindennapjait ennél sokkal élesebb kellemetlenségek árnyékolták be. Az állandó aggodalom a kielégítő étel és ital miatt, a saját várukban uralkodó zord körülmények, az iszonyatos téli hideg, a vízhiány, az állandó járványok és nem utolsósorban egy ellenséges támadás lehetősége a lovagi javak ellen szilárd sorsközösséget kovácsolt a házastársakból.

Nem alaptalanul született azonban meg a „lovagias” kifejezés sem. A 12. századi dél-franciaországi udvarokban jelent meg a trubadúrköltészet műfaja is. A verselő lovagok műveikben korábban nem látott eszmei magasságokba emelték rajongásuk tárgyát, az imádott úrnőt. A versekben a nő már nem az érzéki vonzalom, hanem a feltétel nélküli – és viszonzást nem remélő – hódolat tárgyaként jelenik meg, míg a lovagi szolgálatok pedig eme hódolat kifejezésének eszközévé nemesültek.

Az egyház megelégelte

A XI. század végére a túlnépesedett Nyugat-Európában a rablólovagok állandó fosztogatásai, hatalmaskodásai már a társadalom rendjét veszélyeztették. Az alig ellenőrizhető viszálykodások az egyház érdekeit és felfogását is sértették. A püspökök és papok ismételten átkozódtak a lovagok „istentelen üzelmei” miatt, akik egyedül a saját javukért harcoltak, és minden becsületbeli szabályt megsértettek, aminek egykor hódoltak.

Az egyház, amely maga is szenvedő alanya volt a helyzetnek, kezdetben a Treuga Dei (Isten békéje) meghirdetésével próbálta fékezni az anarchikus állapotok eluralkodását, aminek az volt a lényege, hogy a hét bizonyos napjain egyszerűen megtiltották a fegyverek használatát. II. Orbán pápa végül egy „szent háború” megszervezésében látta a megoldást. 1095-ben keresztes hadjáratot hirdetett a Szentföld és a Szent város, Jeruzsálem megszerzése érdekében. A lovagok számára is vonzó volt a bűnbocsánat, az újabb birtokok ígérete, valamint a mesés Kelet zsákmánya.

Az így megszületett keresztes hadjáratok eszméje aztán életre hívta „Krisztus lovagjának” képét, amely remekül egyesítette az egyház és a harcosok érdekeit: a lovagok „szakmájukat” ezután Isten nevében a pogányok ellen gyakorolhatták, és már a rossz lelkiismeret sem kínozhatta őket emiatt.
 

1. A mai rögbijátékosok erejével vetekedtek
2. Bujálkodás, alkohol és zsákmány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején