A kora újkori „pestisdoktorok” gyakran maguk is a kór áldozatává váltak
2019. március 22. 13:23 Múlt-kor
Korábban
Borzalmas kezelések
Mivel a pestisdoktorok a kórból csupán annak gyomorforgató tüneteit látták, működését pedig nem ismerték, számukra meg volt engedve a boncolások végrehajtása is – ezekből azonban legtöbbször nem sikerült használható információt nyerniük. Ebből kifolyólag igen kétes eredményű, veszélyes, és sok esetben káros kezeléseket találtak ki a pestis ellen. Mivel nagy részük teljességgel képzetlen volt, kevesebb tudással rendelkeztek, mint a valódi orvosok, akik azonban ekkoriban maguk is helytelen tudományos feltételezésekben hittek. A pestisdoktorok módszerei a bizarrtól az igazán hátborzongatóig széles skálán mozogtak.
Az egyik legelterjedtebb „kezelés” az volt, hogy a bubópestis következtében megduzzadt nyirokcsomókra ürüléket kentek, amivel a pestisen kívül további veszélyeknek is kitették a beteget és környezetét. Emellett gyakori volt a véreztetés (akár piócákkal is), valamint a duzzanatok átszúrása is a felgyülemlett genny leeresztése érdekében. Ezek igen sok fájdalommal járhattak, a legkínzóbb kezelés azonban talán az lehetett, amikor higannyal öntötték le a beteget, és kemencébe helyezték.
E kezelések sokszor valójában meggyorsították a betegség terjedését a duzzanatok és sebhelyek felnyitásával, valamint tovább gyengítették a beteget újabb fertőzésekkel. Napjainkban már tudjuk, hogy a bubó- és tüdőpestist ugyanaz a baktérium, a Yersinia pestis okozza, amelyet a középkorban és a kora újkorban főként a patkányokon élősködő bolhák hordoztak.
Az 1890-es években Waldemar Haffkine (Vlagyimir Havkin) orosz bakteriológus sikeresen kifejlesztette az első védőoltást a pestis ellen, ma pedig már antibiotikumokkal könnyedén kezelhető a betegség. Napjainkban évente körülbelül 600 esetről érkezik bejelentés, amelyek nagy része csupán késői észlelés, illetve kezelés hiánya esetén halálos kimenetelű. A bejelentések többsége Afrikából érkezik, a leggyakrabban Madagaszkáron, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, illetve Dél-Amerikában Peruban üti fel a fejét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap