2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

A királynéi lét ismeretlen árnyoldala: a nyilvános szülés

2019. április 27. 10:04 Múlt-kor

Pletykák az angol uralkodóház szülései körül

A két korábbi dinasztiával szemben, az angol királyi feleségek számára igyekeztek megkönnyíteni a szülés okozta nehézségeket, ami Margaret Beaufortnak, VII. Henrik (ur. 1485-1509) édesanyjának köszönhető. Margaret kibírhatatlan fájdalmak közt hozta világra gyermekét 13 éves korában, mialatt a rózsák háborúja (1455-1485) nyugtalanította az országot. A fiatal lányt mentálisan és fizikailag is komolyan megviselte a szülés, ennek hatására foglalta írásba a protokollt, mely a továbbiakban meghatározta az unokák születésének menetét, középpontba állítva a vajúdó anya kényelmét. A dokumentumban kitért a helyszínre, a szoba berendezésére, díszeire és a fényekre. Minden szükséges dolgot pedig a személyzet szállít a lakosztályba, ahol a szülésben elfáradt anya 40 napra nyugalomban visszavonulhat, amíg az udvar imádkozik érte. 

A XVII. századtól kezdve egyre képzettebbé váltak a szülésznők elsősorban a francia területeken, akiket leginkább a királyi udvarokban foglalkoztattak. A korszakban a képzett bábák mellet a különböző orvosi eszközök is felbukkantak, mint a szülészeti fogó, amit a francia származású, hugenotta Chamberlen család talált fel, megmentve a szülőcsatornába szorult csecsemőket.

A család egyik tagja, Hugh nagy szerepet játszott a század egyik legvitatottabb szülésében 1688-ban, amikor II. Jakab angol király (ur. 1685,1688) felesége életet adott gyermeküknek. Az asszonynál 6 hónapos terhesen indult be a szülés, amit az is tetézett, hogy az uralkodó első házasságából született lányai örökségüket féltve komoly ellenérzéseket tápláltak születendő testvérük iránt. A király a legalitás biztonsága és a dokumentáció érdekében bevett szokás szerint tanúkat kért fel, köztük Hugh Chamberlent is, hogy segítse világra a csecsemőt, ám ő elkésett. Annak ellenére, hogy nem volt részese az eseménynek, tanúsította, hogy nem történt halálozásból vagy nemi okokból fakadó gyermekcsere. Természetesen a két nővér ezt a bizonytalanságot kihasználva elhintették, hogy a csecsemő fattyú, ami még abban az évben hozzájárult a dicsőséges forradalomban történt királycseréhez is.

Az eddig említett századokban ugyan kisebb-nagyobb mértékben javult az ellátás, a képzett bábák és orvosi eszközök terjedésével, ám a vajúdó nők számára valódi segítséget a XIX. század jelentett a kloroform szélesebb körű alkalmazásával. 1853-ban Viktória királynő is élt ezzel a lehetőséggel Lipót brit királyi herceg születésekor, annak ellenére, hogy a közvéleményt sokkolta. A tradíciók őrzése ugyan nem veszik el az uralkodóházak tudatából, ám lassan kezdenek reális keretek közé szorulni, mint a XIX. századi fájdalomcsillapítás, vagy az idei, 2019-es évben távol a nyilvánosságtól lezajló Meghan Markle-szülés.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A Napkirály felesége, Mária TeréziaKatalin és Erzsébet cárnőII. Jakab felesége
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár