2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A kínai elnyomás már az életét fenyegette, ezért örökre elhagyta szülőföldjét a dalai láma

2022. március 31. 15:50 MTI

Már napok óta tartott a tibeti nép kínaiak ellen vívott fegyveres felkelése, amikor 1959. március 17-én, este 10 óra előtt néhány perccel egy katonának öltözött, húszas éveiben járó fiatalember tört át a fővárosban, Lhászában összegyűlt tömegen. Két héttel később, március 31-én hosszú, átgyalogolt éjszakák után lépte át a tibeti-indiai határt a dalai láma.

Mao Ce-tung és Tendzin Gyaco
Bár korábban is fagyos volt a viszony, 1955-ben még Mao Ce-tunggal is találkozott a dalai láma

Miután Lhászát elhagyta, kíséretével először a Kyichu (Lhásza) folyó felé haladt, hogy rokonaihoz és munkatársaihoz csatlakozva folytassa útját a menedéket jelentő India felé.

Két hét éjszakai gyaloglás, és a Himalája hegyvonulatain történő átkelés után 1959. március 31-én lépte át a tibeti-indiai határt Tendzin Gyaco, a tizennegyedik dalai láma.

Miután a kommunista Kína 1950-ben megszállta Tibetet, azonnal hozzálátott a tartományi státuszba süllyedt ország politikai, vallási és társadalmi berendezkedésének gyökeres átalakításához.

A tibeti gerillák már 1956 óta küzdöttek a megszálló csapatok ellen az ország különböző régióiban, 1959-ben pedig a fővárosra is átterjedtek a harcok.

Amikor a tibetiek megtudták, hogy a kínai hadsereg testőrök nélkül hívta meg egy színházi előadásra a dalai lámát, március 10-én – tartva attól, hogy a kínaiak le akarják tartóztatni – mintegy 300 ezren gyűltek össze az ország legfőbb vallási-politikai vezetőjének nyári rezidenciája, a Norbulingka környékén.

A dalai láma nyugalomra buzdító szavai ellenére a tömegtüntetés napokon belül fegyveres felkelésbe torkollott.

Az ellenállást az óriási létszámfölényben lévő kínai katonai erők napokon belül leverték. Az ezt követő megtorlás során tibetiek tízezreit küldték munkatáborba, vagy végezték ki, a dalai láma testőreit pedig nyilvánosan agyonlőtték.

A Norbulingkát az összecsapások alatt mintegy 800 tüzérségi lövedék találta el, és a kínai katonák emellett számos kolostort is a földdel tettek egyenlővé.

Mintegy 80 ezer tibeti kényszerült elhagyni szülőföldjét. A dalai láma végül a pakisztáni határ közelében fekvő Dharamszalában talált menedékre, és itt alakította meg emigráns kormányát.

A tibeti buddhista vezető sohasem térhetett vissza hazájába.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A dalai láma 1997-es washingtoni látogatása (Kép forrása: Wikipédia/ John Mathew Smith & www.celebrity-photos.com/ Laurel Maryland, USA/ CC BY-SA 2.0)A kiválasztott gyermek

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár