A két legnagyobb korai civilizációt kötötték össze egykor Kelet-Irán rejtélyes sivatagi városai
2021. április 4. 16:27 Múlt-kor
Korábban
Amikor a „leégett város” még állt
Tosi és munkatársainak radiokarbonos kormeghatározáson alapuló vizsgálatai szerint Sor-i-Szoktha városát Kr. e. 3200 körül alapították, nagyjából a mezopotámiai városokkal egy időben. A településnek a becslések szerint 20 ezer lakosa lehetett, azaz több, mint a mezopotámiai Ummának vagy az Indus-völgyi Mohendzsodárónak.
Egy közeli sekély tó biztosította a lakosság vízellátását, amely elégséges maradt a város történetének mintegy másfél ezer évében. Sor-i-Szoktha a legnagyobb kiterjedését Kr. e. 2700 körül érte el, és Kr. e. 1800 körül hagyták el. A településtől nyugatra található temető 25–40 ezer ókori sírt tartalmaz, de az ásatást vezető Manszúr Szaddzsádi becslései szerint a végső szám akár 200 ezer is lehet.
Bármilyen furcsán hangzik, de egyelőre nem tudjuk, hogy a „leégett várost” hogy hívták az ókorban. Brit kutatók egy része felvetette, hogy a sumer forrásokban emlegetett Aratta lehetett Sor-i-Szoktha, de Juszef Madzsidzadeh iráni régész bebizonyította, hogy az ott található adatok valójában a Sahdadnál feltárt településre igazak.
Sor-i-Szoktha házai téglákból épültek, méretes palotái persze különböztek a fazekassággal és fémmegmunkálással foglalkozó, vagy a helyi javak előállításában részt vevő kézművesek házaitól.
A lakosok többsége egyszobás házakban élt, csak kevesek engedhették meg maguknak a hat vagy nyolc szobás épületeket. Számtalan raktárhelyiséget is feltártak, amelyekben több, Mezopotámiában gyártott pecsétet is találtak a régészek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja
- Betegségek és éhhalál tizedelték a budapesti gettóba kényszerített zsidókat
- 102 éves lett a legek királynője, Keleti Ágnes
- Európa-szerte kereste szerencséjét Fülig Jimmy és Piszkos Fred atyja, Rejtő Jenő
- A magyar ipar óriására, Weiss Manfrédra emlékeztek halála századik évfordulóján
- Új, a megértést segítő jegyzetekkel ellátott kiadásban jelent meg a Sorstalanság
- Az árvaságtól a mártírhalálig: Radnóti Miklós élete
- A magyar szabadságharc kevésbé ismert ágyúöntője, Ganz Ábrahám
- Náci kémből a Világ Igaza: Oskar Schindler pálfordulása
- Fegyverrel és törvénnyel is megszilárdította uralmát Könyves Kálmán 11:20
- Véletlenek szörnyű sorozata okozta a „zene halálát” 10:35
- Valóban szerepet játszottak a szabadkőművesek a francia forradalomban? 08:47
- Elsőre értetlenség fogadta Szinyei Merse Pál mesterműveit tegnap
- Borzasztó áron, de megállította a Wehrmacht gőzhengerét Sztálingrád tegnap
- Könnyűzenei albummal népszerűsítik a Balaton természeti értékeit tegnap
- Kétezer beöltözött busó búcsúztatja a telet Mohácson tegnap
- VIII. Henrik első házasságának emléket állító ékszerre bukkantak Angliában tegnap