A kápolna, ahol még a csillár is emberi csontokból van kirakva

A Prágától nem messze található Kutná Hora kisváros sedleci városrészében lévő, Mindenszentek tiszteletére felszentelt templomának különleges története van. Egészen 1278-ig kell visszamennünk az időben, amikor a helyi ciszterci rend apátja II. Ottokár cseh király parancsára elzarándokolt a Szentföldre, ahonnan (egészen pontosan a Jeruzsálem melletti Golgota hegyről, Jézus Krisztus keresztre feszítésének helyszínéről) egy marék földdel tért haza. Az apát szétszórta a nagy utat megtett földet az apátság temetőjében. Ettől kezdve a környékbelieknek (valamint fél Közép-Európának) nem volt kérdés, hol akarnak majd nyugodni haláluk után.

Az 1347-1348-ban gyilkos útjára induló nagy pestisjárvány az 1350-es évek elejére a cseh és morva területeket is elérte, ahol Európa számos részéhez hasonlóan hatalmas pusztítást okozott, később pedig a huszita háborúk miatt növekedett meg az elhunytak száma, aminek következtében a temető egy idő után fizikailag már nem bírt több maradványt befogadni.

Az 1400-as évek elején egy kis templom épült a közelben, amely alatt egy osszáriumot alakítottak ki azon csontvázak számára, amelynek nyughelyét az építkezés során meg kellett bolygatniuk. Ezt követően kialakult az a szokás, hogy a temetőben eltemetettek csontjai egy idő után átkerültek a földalatti csontkápolnába. A külső templom mai kinézetét 1703-1710 között érte el, amikor Jan Santini Aichel tervei szerint barokk stílusban átépítették.

A kis kápolna nem mindennapi belső képét František Rintnek, a Schwarzenberg-ház alkalmazásában álló fafaragónak köszönheti, aki a mintegy 40-70 ezer emberi csontot és a belőlük készült faragványokat többek között templomi díszítésnek használta fel. Hátborzongató, csontból készült szobrok, koszorúk, harangok, csillár, emberi maradványokból faragott feszület és oltár hirdeti az idő múlását, de még a dinasztia címere, az 1870-es évszám, sőt a művész aláírása is emberi csontokból van kirakva. A környező területek egyik legnagyobb látványosságát, Csehország 12 világörökségének egyikét évente mintegy 200 ezer turista keresi fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején