A kalózkapitány, aki az oszmán flotta legnagyobb parancsnokává vált
2019. október 11. 10:43 Múlt-kor
Korábban
Barbarossa bosszúja
A kapudán pasa eme sikere azonban rövid életűnek bizonyult. A következő évben V. Károly nagyszabású katonai expedíciót indított, amely véres csatákkal tűzdelt egyheti ostrommal visszafoglalta Tuniszt. A hír hallatán Barbarossa Algírban bosszút esküdött.
A pasa hajói a spanyol Minorca felé vették az irányt, a sziget közelébe érve az előző évben a spanyoloktól zsákmányolt zászlókat vontak fel árbocaikra, e csellel sikeresen bebocsátást nyertek a kikötőbe.
A sziget gyér létszámú védelme aztán felismerte a veszélyt, és megkísérelték a védekezést, azonban néhány nap után feladták, miután Barbarossa megígérte nekik, hogy életüket és birtokaikat megkíméli. A pasa azonban a sziget birtokba vétele után megszegte ígéretét, feldúlta azt, és százakat hurcolt el rabszolgának.
Az elkövetkező évek során Barbarossa szinte háborítatlanul portyázott a Földközi-tenger északi partvidékén 150 hajóval. 1538-ban ugyan Andrea Doria egy, az övénél nagyobb hajóhaddal sarokba szorította a görögországi Prévezánál, azonban végül itt is Barbarossa győzedelmeskedett. 1541-ben V. Károly személyesen vezetett hadjáratot Algír ellen, azonban a kapudán pasa ezt is visszaverte.
A muszlim világ hőse
Szulejmán ezt követően a még 1536-ban megkötött francia-oszmán szövetség jegyében a francia partokhoz küldte flottája főparancsnokát, így Barbarossa 1543-tól 1544-ig francia földön (és vizeken) hadakozott a spanyol, olasz és más császárhű erők ellen. 1545-ben visszavonult Isztambulba, Algír kormányzását fiára, Haszán pasára bízta.
Tengerparti palotájában békében mondta tollba önéletrajzát Muradi Szinán Reisznek, az ötkötetes mű a Hajreddin pasa hódításai címet viseli. 1546. július 4-én hunyt el, és saját mauzóleumában temették el a mai Beşiktaş negyedben. A türbé a róla elnevezett isztambuli sugárút (Barbaros bulvarı) kiindulópontja egyben. A síremléket a híres építész, Mimar Szinán tervezte.
Sokáig nem hajózott ki Isztambulból egyetlen török hajó sem úgy, hogy a legénység ne rótta volna le tiszteletét az Oszmán Birodalom legnagyobb kapudán pasájának sírjánál. A nagyobb műveletek előtt a mai török haditengerészet is ápolja e hagyományt, 1944-ben a türbé melletti téren emlékművet is emeltek Barbarossának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap