A kalózkapitány, aki az oszmán flotta legnagyobb parancsnokává vált
2019. október 11. 10:43 Múlt-kor
Korábban
Beglerbég és kapudán pasa
Arudzs halálával Hizr örökölte hivatalát, ekkor vette fel a Barbarossa („rőtszakáll”) nevet is. I. Szelim támogatása már az ő uralma alatt ért Algírba 2000 janicsár, valamint az ígért gályák és ágyúk formájában.
Barbarossa a tartomány kormányzójaként így biztosítva érezhette hatalmát és gyarapíthatta területét a szárazföldön, miközben hajói továbbra is szabadon folytathatták kalózportyáikat.
Mindazonáltal a Peñón szigetén lévő erődből továbbra is közvetlenül fenyegették Algírt a spanyolok. A velük való leszámolásra 1529-ben, immár I. (Nagy) Szulejmán szultán uralma alatt. A török csapatokkal megerősített sereg ágyúzással kényszerítette megadásra az erőd védőit, majd parancsnokukat Barbarossa személyesen verte agyon.
V. Károly (kép forrása: Wikimedia Commons)
A keresztény erősség elfoglalásával Barbarossa óriási hírnévre tett szert szerte a muszlim világban. Számos hírhedt és tapasztalt kalóz sereglett Algírba, hogy innen portyázva gazdagodjon meg, Barbarossának azonban mindig engedelmeskednie kellett a szultánnak.
Így volt ez akkor is, amikor V. Károly híres genovai kapitánya, Andrea Doria görög szigeteket kezdett el visszafoglalni az Oszmán Birodalomtól, Szulejmán pedig magához hívatta.
Hogy lenyűgözze a szultánt, pazar ajándékokkal megrakodva indult el Isztambulba: oroszlánokkal, tevékkel, selyemmel és más drága kelmékkel, ezüsttel, arannyal, valamint 200 rabszolganővel, akiket a szultáni hárembe ajánlott. Az ajándékok elnyerték Szulejmán tetszését, és megtette Barbarossát az oszmán flotta parancsnokává, azaz kapudán pasává.
Hajreddin Barbarossa (kép forrása: Pinterest)
Az egyszerű kalózból lett pasa immár száznál is több gálya és galiot (avagy „félgálya”) felett parancsolva nagyszabású hadműveletbe kezdett a Földközi-tengeren. Miután visszafoglalta a korábban elveszített görög kikötővárosokat, flottájával az itáliai partokat tartotta rettegésben.
Nápoly közelében partra szállva egy alkalommal még a szépségéről híres Giulia Gonzaga grófnőt is kis híján foglyul ejtették, Rómában pedig a haldokló VII. Kelemen pápát magára hagyták bíborosai, akik – hogy ne kerüljön a törökök kezére – maguk fosztották ki a pápai kincstárat. Úgy tűnt, semmi sem állíthatja meg Szulejmán új főadmirálisát.
E portyák azonban az agyafúrt Barbarossa részéről csupán figyelemelterelésként szolgáltak – valódi célja Tunisz bevétele volt. A várost ekkoriban a berber származású háfszidák uralták, az uralkodó, Mulej Hasszán a spanyolokhoz volt hű. Barbarossa 1534-ben 70 gályával meglepetésszerűen bevette a várost, a mozzanat teljesen váratlanul érte a keresztény hatalmakat.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Evlia Cselebi 17. századi oszmán világutazó Zrínyivel is „összecsókolódzott” tegnap
- Igen ritka római falloszfaragványt találtak egy malomkövön Angliában tegnap
- Gyermekként, aprópénzért kezdte az éneklést a történelem leghíresebb tenorja tegnap
- Az Újvilág eddigi legrégebbi kutyacsont-maradványára bukkantak Alaszkában tegnap
- Amikor keresőfények világították be Los Angeles egét, és a légvédelem a semmire tüzelt tegnap
- Soha nem látott Van Gogh-kép kerül kalapács alá tegnap
- Negyven perc alatt festette meg Wagner portréját Renoir tegnap
- Mára kihalt lúdfajt ábrázol egy 4600 éves egyiptomi festmény tegnap