A holokauszt elfeledett előzménye: a Német Birodalom első, afrikai koncentrációs tábora
2020. május 21. 18:59
Élet a Cápa-szigeten
A szigetre szállított foglyok elsősorban rendkívül nehéz munkát végeztek a szüntelenül tűző napon – ők építették ki a sziget kikötőjét, valamint Lüderitz számos épületét is, illetve 1906 folyamán ők alakították félszigetté a szigetet. A kevés, főzetlen rizsen és némi liszten tartott rabok folyamatosan gyengültek, míg meg nem haltak.
Halálukat a brutális bánásmód is siettette: aki kimerült, ostorral (az Afrika déli részén bevett, vízilóbőrből készült sjambokkal) bírták további erőfeszítésre, de az is előfordult, hogy egyszerűen agyonlőtték. A zsúfolt lakosztályokon folyamatosan keringtek a különféle fertőzések is, amelyek a legyengült rabokban könnyű prédára leltek.
Az elszigetelt helyen folyó munka és a körülmények nyilvánvaló célja a foglyul ejtett őslakosok elpusztítása volt, és a sziget igen magas „hatásfokkal” üzemelt: egyszerre nagyjából 2000 fogoly volt a szigeten, 1904 és 1908 között az ide kerülők 80 százaléka életét vesztette.
A halálra dolgoztatott őslakosok azonban holtukban sem nyugodhattak: különféle testrészeiket, főként koponyáikat és egyéb csontjaikat Németországba küldték, hogy a szociáldarwinista nézetek által áthatott korabeli tudományos elméletek bizonyítására használják őket.
A csontok előkészítésére a nőket fogták be, akik üvegszilánkokkal kaparták le a koponyákról a lágy szövetet. A szigetről mintegy 3000 ember maradványai kerültek Németországba.
A szigeten dolgozó orvos, Eugen Fischer különféle kísérleteket is végzett a még élő foglyokon: himlővel és tuberkulózissal fertőzte meg őket szándékosan, és ő tett javaslatot a fajkeveredés törvényi tiltására a Német Birodalom minden területén, ami 1912-ben meg is történt.
Fischer később a náci rendszer idején az első világháború után a Rajna-vidék francia megszállása idején született, fekete apáktól származó gyermekek (a „Rajna-vidéki fattyak”) vizsgálatát és erőszakos sterilizálását vezette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 2024.11.22.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 2024.11.22.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 2024.11.22.