2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Bámulatos világot teremtett a hó és a jég a Ligetben

2022. október 3. 08:50

Szobrok emelkednek a hóból

A behavazott Városliget a két világháború közötti években is beindította a művészek – és nem mellékesen a lapszerkesztők – élénk fantáziáját. Amikor 1929-ben, február legvégén egy nagy havazás félméteres hóbundába öltöztette a fővárost, a Színházi Élet című képes hetilap szerkesztőinek remek ötlete támadt. Kitalálták, hogy a közeli Képzőművészeti Főiskola szobrásznövendékei között hószobrászversenyt rendeznek a Városligetben. A szobrásznövendékek nagy lelkesedéssel fogadták a verseny hírét, különösen, amikor kiderült, hogy a legsikerültebb alkotásokat jelentős pénzdíjakkal jutalmazza az újság.

A versenyről természetesen hangulatos, képekkel illusztrált riport jelent meg a Színházi Életben. A riporter, Komlós Jenő beszámolója szerint „egymásután emelkedtek ki a földből, illetve a hóból, a telet szimbolizáló figurák, itt egy valóságos, bár kissé stilizált hóember, odébb egy leboruló női akt, a tél imádatának pózában, mellette egy hóval telt taligát vonszoló férfi és így tovább”.

A festői háttérben rendkívül érdekesen ható művészi kompozíciókat többszáz főnyi közönség vette körül, és amikor megérkezett a zsűri, hogy a szabadban rendezett hószobor-kiállítás anyagát megbírálja, a közönség meleg ünneplésben részesítette a fiatal művészeket.

A szerkesztőség a főiskola tanárai mellett ismert képzőművészeket kért fel a bíráló bizottságba: Kisfaludy Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István és Hermann Lipót alkották a rangos zsűrit. Amint a riportban olvashatjuk: „Sorra megtekintették a hószobrokat, nagy elismeréssel nyilatkoztak egyik-másik sikerültebb munkáról, majd rövid tanácskozás után meghozták döntésüket.”

A jól megérdemelt pályadíjakat a zsűri elnöke, Hermann Lipót festőművész nyomban átnyújtotta a fagyos hó formázásától kivörösödött kezű nyerteseknek, akiket a közönség lelkesen megtapsolt. A százpengős első díjat végül Schrotta J. Frigyesnek ítélték oda A tél tündére című, remekül sikerült aktjáért. Az ötvenpengős második díjat Boda Gábor vitte el A tél imádata című szobrával, a harmadik díjat Szomor László, Nagy Gyula és Kaszás Miklós nyerték Prometheus című, közösen készített, érdekes kompozíciójukkal.

Bár az egykor oly népszerű postai képes levelezőlapok többsége a zöldellő nyári parkot és a napfényben úszó szobrokat ábrázolta, annak idején divatja volt a téli fővárost ábrázoló képes levelezőlapoknak is. Téli képeslap esetén elengedhetetlen kelléke volt a fotónak az épületeket, szobrokat befedő, vastag, romantikus hóbunda. Az amatőr fotósok mindig is kedvelték a behavazott szobrokat, gyakran állították alanyaikat – főként a hógolyózástól, szánkázástól kipirult, vidám gyerekeket – a havasan is méltóságteljes városligeti szobrok elé.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Balra egy különleges képeslap a 20. század elejéről: az előtérben látható alakok nem a megszokott helyen, a jégpályán korcsolyáznak, hanem a befagyott Városligeti tó vár mögötti részén. Így működött, a művészi szabadság jegyében, a korabeli photoshoppolás. A jobboldali felvétel 1937 havas telén készült.Vidáman táncoló párok a műjégpályán 1938-ban (balra), a többi képen pedig amatőr felvételek a tél örömeit szüleikkel élvező, szánkózó, hógolyózó gyerekekről az 1930-as évektől az 1950-es évekig.A Piarista Levéltárban, Holl Béla piarista atya, neves irodalomtörténész hagyatékában találhatók ezek a hangulatos téli életképek. Az 1971-ben készült felvételek a Műcsarnok körül járó-kelő, szánkót húzó, dolgukra siető embereket, egy jellegzetes téli nap hangulatát örökítik megA Városligetről készült sok ezernyi képes levelezőlap 99 százaléka, érthető módon, nyári jeleneteket örökít meg. Ritkaságnak számítanak a téli Ligetet felidéző lapok, amelyeken szinte kivétel nélkül korcsolyázók is szerepelnek. A hóbundába öltözött, romantikus téli Városliget ábrázolásának szép példája ez az 1900 körül postára adott, kézzel színezett, derűs hangulatú levelezőlap.Vidám jelenet a jégpályáról, 1896-ból (balra), a jobboldali képen pedig az állatkerti ródlipályán élvezettel lesikló hölgyek és urak az 1910-es években.Régi nagy telek emléke: a hóbundába öltözött Városliget az 1930-as években.Stróbl Alajos pipájával melengeti magát a Városligeti tó jegén (balról),  jobbról a kép előterében a Mátyás-szobor makettje, mögötte pedig a hatalmas hószobor.A tél tündére, Schrotta J. Frigyes első díjat nyert hószobra (balról), jobbra pedig a harmadik díjjal elismert Prometheus, Szomor László, Nagy Gyula és Kaszás Miklós szobrásznövendékek közös kompozíciója.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár