A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
2022. április 17. 12:55 Múlt-kor
Korábban
Bevetés a Disznó-öbölnél
A terv alapja az volt, hogy a kiképzett kubai emigránsok partraszállnak, és nem elsősorban katonai erőként, hanem a szabadság hírvivőiként támogatókat szereznek a civil lakosság körében, belülről buktatva meg a kommunista rezsimet. Ehhez az Egyesült Államok a légierő fedezésével biztosította – volna – a vízi utánpótlást.
Voltak baljós előjelek. A hírszerzés figyelmeztetett, hogy az akció sikere kérdéses: a civil lakosság jelentős része támogatta a vezetést, így nem számíthattak arra, hogy a partraszállók a saját ügyük mellé állítják a lakosságot.
A légierő sem tudott segíteni
Arról ugyan nem tudhattak biztosan, hogy a szovjet titkosszolgálatok is tudomást szereztek az akcióról, és adatokkal látták el a kubai rezsimet, de arra felkészülhettek volna, hogy Kubát nem fogja teljesen váratlanul érni az akció.
A nagyjából 1500 fő alkotta 2506. számú dandár 1961. április 17-én szállt partra a Disznó-öbölnél. A Havannától százhatvan kilométerre fekvő, nehezen védhető vidék jó kiindulópontnak tűnt az offenzíva megindítására.
Az aggasztó hírek viszont igaznak bizonyultak. Kuba óriási túlerőben, már felfegyverkezve várta a partraszállókat: körülbelül kétszázezer fős polgári haderő, és több mint huszonötezer hivatásos katona állt szemben azokkal az emigránsokkal, akik még a civil lakosság köreiben sem leltek támogatókra.ű
A villámháborúban nem volt esélye a hazatérő kubai emigránsoknak (Kép forrása: Wikipédia / Rumlin / CC BY 3.0)
Két nap alatt véglegesen visszaszorították a támadókat, így Fidel Castro április 20-án már be is jelenthette a győzelmet. A gyors lefolyású, bukással végződő intervenció összesen száztizennyolc kubai emigráns, és százhetvenhat védő életét követelte. Nagyjából kétszáz embert sikerült kimenekíteni, a maradék ezerkétszáz fő pedig hadifogságba esett.
A forradalmi törvényszék közel száz halálos ítéletet hozott, mivel a nemzetközi jog nem védte a bevetés résztvevőit. Az Egyesült Államok ebben a nehéz helyzetben előlépett, és gyógyszereket, egészségügyi eszközöket kínált fel Kubának, a fogságba esettek szabadon – majd „haza” – engedéséért.
A terv balul sült el mind az emigránsok, mind az amerikai vezetők számára. A presztízsveszteség mellett az intervenció az Egyesült Államok és Kuba, valamint a Szovjetunió közti konfliktus elmérgesedésének is egyik fontos mérföldköve volt.
A tovább romló viszony többek között azt is eredményezte, hogy a szovjetek rakétákat kezdtek telepíteni Kubába, amire válaszul az amerikaiak tengeri blokád alá vonták a szigetet. A kubai rakétaválság szerencsére nem eszkalálódott, így a világ megmenekült egy esetleges nukleáris katasztrófától.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- 09:15
- 09:12
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05
- A pestisjárvány miatt szenteltette magát pappá az opera műfajának megteremtője tegnap
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára tegnap
- 7+1 híres merénylet a történelemből tegnap
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa tegnap