A hétköznapi életbe menekült a rivaldafény csalódásai elől a magyar Miss Európa, Simon Böske

Dicsőség a legyőzöttnek

Miss Európa – a külföldi rendezvényeken, bálokon való részvétele után – március 13-án érkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron ünneplők százai várták. Oly sokan voltak, hogy a rendőrséget is ki kellett vezényelni. A vonat érkezésekor már kordonokat is felállítottak, csak a lovasrendőrök tudták megfékezni az ujjongó embereket.

Több köszöntő beszéd hangzott el, amelyek közül az egyik városvezető szólamai érzékeltetik legjobban, hogy a kis balatoni lány győzelmét a revízió lázában égő Magyarország miképpen is értékelte: „Budapest Székesfőváros főpolgármestere nevében üdvözlöm Önt, aki diadalmas szépségével dicsőséget szerzett ennek a szegény legyőzött országnak éppen a győztes, volt ellenfelek között. Ezt a győzelmet külső testi szépsége szerezte meg, kívánom, hogy az élet a belső lelki szépségen keresztül adjon ennél is nagyobb örömet: megelégedést és boldogságot.”

Maurice de Wallefe Miss Európával és Miss Amerikával

Böske – talán addigra már elsajátítva a válaszadási technikákat – hasonló szellemiségben felelt: „Végtelenül örülök ennek a szeretetteljes fogadtatásnak és hálásan köszönöm Budapest székesfőváros üdvözlését. Nem annak örülök, hogy Miss Európa lettem, hanem annak, hogy általam Miss Hungária lett Miss Európa és ezzel a magyar népnek szerezhettem dicsőséget. Egész fővárosomat, Budapestet végtelen nagy szeretettel köszöntöm és nagyon örülök, hogy újból itthon lehetek.” Mindezek után az ünnepeltet a Gellért Szállóba vitték, ahol később bált rendeztek tiszteletére.

Böske március 17-én délelőtt az Újságírók Kórház- és Szanatóriumegyesülete javára autogramokat adott, amelyek ára 1 pengő volt. A híradások hangsúlyozták, hogy ez az egyetlen alkalom, amikor Miss Európától aláírás kapható. Ezen a napon Böskét antiszemita inzultus érte: egy női küldöttség Miss Palesztinának nevezte, miközben „ronda zsidó lány!” és „nem vagy magyar!” mondatokat kiáltozták felé. Böske származására a korabeli tudósítások csak elvétve tettek utalást. Mindenki inkább a magyar csodát látta benne.

Böske március 24-én holtfáradtan érkezett a balatonszentgyörgyi vonatállomásra, ahol édesanyjával együtt kocsiba szállt, és szülővárosába utazott. A város is mámoros hangulatú ünneplést szervezett a tiszteletére.

Aztán jöttek a kijózanító hétköznapok: a fiatal lány nemcsak kimerült volt, hanem hamarosan fény derült arra is, hogy az ajándékba kapott megannyi ruhaköltemény, automobil nem életre szóló ajándék. Olyannyira nem, hogy végül még a párizsi hotelszámlát is vele fizettették ki. Talán éppen ezért döntött úgy, hogy nem fogadja el az európai és amerikai filmajánlatokat, nem utazik az Egyesült Államokban rendezendő Miss Universe-versenyre, s nem nevezhet el róla mintát a francia selyemgyárak egyike.

Böske kiszállt a szárnyait bontogató szépségiparból. A Miss Universe-re végül a Bécsben élő Lisl Goldarbeitert küldték, aki később magyar férjet, az őt sokszor lefotózó, filmező Tänzer Marcit választotta társául, és akivel 1949 után Magyarországon élt. Lisl Goldarbeiter személyében egyébként az első Miss Universe-t tisztelhetjük.

1. Annyi szép lány van Pesten
2. Dicsőség a legyőzöttnek
3. Sápadt mosoly az esküvőn

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült