2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

A hétéves háború legszemtelenebb akciója: a magyar huszárok megsarcolták Berlint

2020. október 16. 15:42 Múlt-kor

263 éve, 1757. október 16-án a hétéves háború kiemelkedő, egyben talán a legpimaszabb eseményére került sor: Hadik András (aki 310 éve, ugyanezen a napon született) hadosztálya megsarcolta a meglepett Berlint. A portyát a háború legszellemesebben kivitelezett műveleteként tartják számon. Mire Nagy Frigyes porosz király a csapataival visszaért fővárosa alá, a Habsburg-seregnek már csupán hűlt helyét találta.

Hadik András
Hadik András

Hadik és a magyar huszárok ideje

Hadik szerény sorból, magyar nemesként küzdötte fel magát a legmagasabb katonai tisztségekbe és futott be karriert a császári hadseregben. Életútja nem volt szokványos, a 18. században még sokkal inkább a születési előjogok domináltak, mintsem az egyéni képességek és a tehetség.

Szolgálatát 1732-ban egy magyar huszárezredben kezdte, 1744-ben ezredes, három évvel később császári-királyi vezérőrnagy lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756–63), 1762/63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett. 1764 és 1768 között Erdély kormányzója, a következő 16 évben, haláláig az Udvari Haditanács elnöke, azaz a Habsburg Birodalom első számú katonai vezetője volt.

A hétéves háborúban Mária Terézia és II. Frigyes porosz király Szilézia birtoklásáért csapott össze. A török háborúktól megszabadult, III. Károly alatt erőt gyűjtött magyar huszárság Hunyadi Mátyás után ekkor jelent meg először újra nyugaton.

Sikereikhez nemcsak e kedvező körülmények, hanem a nagy formátumú személyiségek is hozzájárultak. Hadik – vagy említhetnénk kortársát, a kolíni csatát fergeteges lovasrohamával eldöntő Nádasdy Ferencet is – a kor hadművészetének magas színvonalán álló, elméletileg is jól képzett katona volt.

A hétéves háború második évében a hadiszerencse Mária Terézia seregeinek kedvezett. 1757 nyarán Kolínnál a poroszokra mért vereség után Frigyes király kénytelen volt Csehországot kiüríteni. Helyzetét súlyosbította, hogy a nyári hónapokban Mária Terézia szövetségesei is megjelentek a színen. 1757 októberében Nagy Frigyes a fronton tartózkodott, hogy összevont haderőit személyesen irányítsa. Távollétében fővárosa védelem nélkül maradt.

Berlin megszorongatása

A magyar tábornok csupán egy kis hadosztállyal rohanta meg Berlint, de ezt olyan ügyesen tette, hogy a hatnapi éjszakai menetelésről az ellenség pontos híreket nem kapott. Hadik 4320 katonával, köztük a Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred lovasaival indult el a fronttól mintegy 450 kilométerre fekvő területre.

Október 16-án a berliniek még részt vettek a vasárnapi istentiszteleten, de délután már egyre aggasztóbb híreket kaptak. Hadik a város átadását és hatalmas hadisarc megfizetését követelte.

A város tanácsa és a katonai kormányzó annyira valószínűtlennek tartott egy fenyegető ostromgyűrű lehetőségét, hogy azonnal megtagadta a követelés teljesítését. Hadik erre a tüzérséget bevetve ágyúkkal betörte a főkaput, ahonnan a porosz őrség elmenekült.

A huszárok az 5500 főnyi helyőrséget szétkergették, egy részét foglyul ejtették. A városi tanács vezetői ezután már másképp ítélték meg a helyzet súlyosságát és némi alkudozás után kifizették a 215 ezer talléros összeget, aminek Hadik egy részét szétosztotta a katonái között.

Mire Nagy Frigyes értesült az eseményekről és elindította csapatait, Hadik már messze járt. Hazafelé sietniük kellett, hogy ne érjék utol őket a porosz seregek. Az első 12 óra alatt 50 kilométert tettek meg gyalogsággal, ágyúkkal, szekerekkel, mindezt több mint egy heti kimerítő menetelés és harc után. A korabeli viszonyok között erre csak egy fegyelmezett és jól szervezett alakulat volt képes.

„Levezetésképpen” még Oderafrankfurt városát is megsarcolták, majd megállás nélkül végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg-ellenőrzés alatt álló területekre. Hadik 88 katonáját és 57 lovát veszítette el, de Berlinből 425 porosz foglyot hozott magával.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Nagy Frigyes porosz király (1780)Hadik András lovasszobra a budai Várban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár