2020. tél: Legendás anyósok
ITT támogathatsz bennünket

A hétéves háború legszemtelenebb akciója: a magyar huszárok megsarcolták Berlint

2020. október 16. 15:42 Múlt-kor

Mária Terézia kesztyűi

A vállalkozás hadi kivitelezése és megszervezése Hadik előrelátásának és mintaszerű pontosságának ékes bizonyítéka. Nemcsak a felderítésről, a menetvonal biztosításáról, az élelmezésről és takarmányról gondoskodott a lehető legalaposabban, hanem az előnyomulási és visszavonulási útvonal pontos meghatározása közben minden egyéb, a vállalkozás közben esetleg előforduló lehetőséget mérlegelt.

Markó Árpád hadtörténeti tanulmányából tudhatjuk, hogy az önálló hadi vállalkozások, legyen az egy kisebb csapat betörése az ellenség állásába, vagy egy nagyobb roham, csak akkor lesz sikeres, ha annak vezetője minden mozzanatot az indulástól a hazatérésig ismer és részletesen kidolgozza a lépéseket, hogy alparancsnokai teljes bizonyossággal és biztonsággal hajthassák végre az utasításait.

Berlin megsarcolása a történelem egyik leghíresebb huszárcsínyeként maradt fenn. A porosz király sokáig szégyenkezhetett miatta, ellenségei pedig élcelődhettek rajta. Hadik a merész akcióért a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a háború után hatalmas birtokokat és grófi címet érdemelt ki.

II. József 1789-ben kinevezte a törökök elleni háború fővezérévé, ennek folytán 80. életévéhez közeledve még mindig hadsereget irányított. Nándorfehérvárnál szerzett sérülése miatt azonban lemondott és a következő évben elhunyt.

A berlini portyázáshoz egy legenda is társul, amely szerint Hadik nem zsákmányolt egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint két tucat, ébenfa tokba csomagolt női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. Utóbbit Mária Teréziának szánta személyes ajándékaként. A történet szerint a huszárok azért tartózkodtak egy napig a városban, mert várták, hogy a kesztyűk elkészüljenek.

Egy másik mondavariáns mindezt még megfejeli azzal, hogy a kesztyűs a nem éppen szívesen fogadott megrendelőn úgy állt bosszút, hogy csupa balkezes kesztyűt küldött, amire csak az átadás után derült fény.

A hadtörténészeket a kesztyűk története hozza lázba a legkevésbé, de a legenda olyan erősen tartotta magát, hogy nem mehettek el mellette szó nélkül. Ezentúl az is bosszantotta őket, hogy Hadik huszárbravúrjából a hadászati teljesítmény helyett ez a kis színes epizód épült be masszívan a kollektív emlékezetbe.

Markó Árpád az 1941-ben publikált tanulmányában megadta magát a legendának és a források nyomába eredt. A kesztyűk mindösszesen egy homályos utalás formájában tűnnek fel, de ebből nem derül ki, kinek, mikor és hogyan rendelte meg Hadik ezeket. Az ajándékozásról azóta sem került elő semmi bizonyító erejű adat.

A források hallgatása azonban nem állja útját a legendák fennmaradásának. A berlini kesztyűket is bizonyára sok évig fogják még mesélni az idegenvezetők a budai várban, az Úri utca és a Szentháromság utca sarkán álló Hadik lovas szobor tövében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. tél: Legendás anyósok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Nagy Frigyes porosz király (1780)Hadik András lovasszobra a budai Várban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár