A harmadik Magyar Köztársaság legnagyobb válságával fenyegetett a taxisblokád

Huzavona és pizsama

Október 26-án reggel tárgyalások kezdődtek a kormány képviselői, a szakszervezeti küldöttség, valamint a taxisok érdekképviseleti megbízottjai között, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Délelőtt a kormány 3000-es határozatot hozott, amelynek értelmében a honvédség személyzet nélkül a rendőrség rendelkezésére bocsájtott volna az úttorlaszokat képező járművek elmozdítására és elszállítására alkalmas gépeket.

Ez az intézkedés jelentette a legenda hátterét, mely szerint a kormány a hadsereget kívánta volna bevetni a lakosság ellen. Mivel nem került sor rendkívüli állapot bevezetésére, nagymértékben vitatható volt a köztársasági elnök azon lépése, amellyel a kormányhatározatot ellehetetlenítette, felülírta.

A közjogi funkció nem megfelelő értelmezése lényegében lehetetlenné tette a rendőrség érdemi beavatkozását a rend helyreállításában. A „törvényes eszközökkel fellépő rendőrség” megfogalmazás további muníciót jelentett a kormányellenes politikai propaganda számára, egyértelműen erőszakos fellépést tulajdonítva egy esetleges akció mögé.

A kormány számára lényegében csak a tárgyalásos rendezés lehetősége maradt. Az Országos Érdekegyeztető Tanács szolgált ennek helyszínéül, ahol a jelentősen különböző álláspontok miatt az egész hétvégén elhúzódó tárgyalássorozatra került sor. A megállapodás lehetősége sokszor lehetetlennek tűnt, ezt a körülményt tovább súlyosbította az utcán lévők elcsigázottsága, az ország bénult helyzete.

A tárgyalások meghatározó szereplője kormányoldalról Bod Péter Ákos, az ellenoldal részéről pedig Palotás János volt a Vállalkozók Országos Szövetsége képviseletében. Az álláspontok nehezen közeledtek egymáshoz. A döntés visszavonásától a kormány egyértelműen elzárkózott.

Több megoldási javaslat bontakozott ki, ám egészen vasárnap estig feloldhatatlannak tűntek az ellentétek. Az MDF által szervezett több mint tízezres létszámú kormány melletti szimpátiatüntetés azonban lélektani szempontból minden kétséget kizáróan jelentős hatást gyakorolt a tárgyalásokra.

Végül kompromisszumos megállapodás született, amely szerint a felek elfogadták, hogy rövid és átmeneti időszakra a kormány 12 forinttal csökkenti az üzemanyagárakat, s ez idő alatt az országgyűlés elé terjesztik az üzemanyagárak liberalizálására vonatkozó törvénytervezetet. Egyúttal bejelentették, amennyiben az intézkedés nem valósul meg, úgy a helyzetet kiváltó árak maradnak életben.

Az események egész ideje alatt háttérben lévő miniszterelnök ezt követően vasárnap késő éjszaka adott helyzetértékelést. A kórházban felvett „pizsamás interjúban” elismerte kormánya felelősségét a benzináremelés bejelentésével összefüggésben, és elkötelezte magát a megállapodásban foglaltak mellett.

Felhívta a demonstráció résztvevőit, hogy térjenek haza, egyúttal ígéretet tett arra, hogy nem kezdeményeznek semmifajta eljárást a polgári engedetlenségi mozgalom résztvevőivel szemben. Október 29-én, hétfő hajnalban minden úttorlaszt elbontottak, és országszerte helyreállt a közlekedés.

1. Péntek nulla óra: 65%
2. Blokádon innen és túl
3. Huzavona és pizsama

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt