A harcosokéival azonos kiváltságok illették meg a terhes nőket az azték kultúrában

Szextilalom és oposszumfarok

Talán meglepő, de a bábák szexualitás terén meglehetősen megengedőnek bizonyultak. Úgy vélték, a túlzott önmegtartóztatás gyengítheti és beteggé teheti a gyermeket, így még a hetedik hónapban sem tanácsolták el az anyát a házasélet gyakorlásától. Az utolsó hetekben azonban a szexuális együttlétet már tilalom alá esett.

Ha a gyermeket a születését követően nyálkás hártya fedte vagy úgy ítélték meg, túlsúllyal született, azt az önmegtartóztatás hiányának tudták be, mint ahogy a csecsemő- és anyahalált is gyakran kapcsolatba hozták vele. A nők olykor bűnbánatot tartottak a szülés előtti utolsó órákban, ha pedig nehézségek adódtak szülés közben, a férj is kikelt saját parázna tettei ellen. Mindez a csecsemő egészségét volt hivatott szolgálni.

A bábák feladata a szülést közvetlenül megelőző napokban volt igazán létfontosságú. Ha a szakember valami kellemetlenséget észlelt, az anya hasát nyomkodva a megfelelőnek gondolt pozícióba nyomhatta a magzatot.

Míg a másállapot java részében nem volt ildomos forró fürdőt venni, a bába a terhesség vége felé elvitte a kismamát a Tlaszoltéotl termékenységistennő védelme alatt álló gőzfürdőbe, a temazcalba, majd megmasszírozta a leendő anyát, ezzel is segítve a szülés beindulását.

Amikor beindultak a szülés kezdetét jelző, az anyának rendszeres időközönként komoly fájdalmat okozó méhösszehúzódások, a bába a vajúdást meggyorsító oxitocin azték változatait adta be az anyának. Először egy őrölt kininkéregből és gyógyfüvekből álló italt, ha pedig komolyabb nehézségek léptek fel szülés közben, a kismama oposszum apróra vágott farkából és vízből készült keveréket kapott.

Ha valamilyen komolyabb komplikáció lépett fel, és a magzat még az anyában életét vesztette, a bába meglehetősen kegyetlen eszközhöz folyamodott. Egy obszidiántőrrel feldarabolta a babát, majd eltávolította a maradványokat az anya testéből. Voltak nők, akik ezt nem vállalták, és inkább a halált választották. Őket nagy becsben tartotta az azték társadalom, ám féltek is attól, hogy szellemük éjszakánként visszajár kísérteni.

1. Koraszülés szellemek miatt
2. Szextilalom és oposszumfarok
3. Csatakiáltás és elesett harcosok
4. „A cél a halál, az élet a küzdelem”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"