A frontra szökő grófkisasszonytól a cigarettázó vértanúig: hét híres önfeláldozó nő
2021. március 18. 14:24 Múlt-kor
Korábban
A tudomány oltárán
„A tudományos munkát nem a közvetlen haszna alapján kell megítélni. Önmagáért, a tudomány szépségéért kell végezni” – mondta egy alkalommal Marie Curie, aki egészségét is veszélyeztetve egész életét szeretett tudományának szentelte.
Marie Skłodowska egy elszegényedett lengyel nemesi családnak volt a legfiatalabb gyermeke. A kenyerét kezdetben magántanítóként és nevelőnőként kereső, nővére orvosi tanulmányait anyagilag is támogató, hihetetlenül szorgalmas lány a Sorbonne-on szerzett matematika-, majd fizikatanári oklevelet.
Diplomája megszerzése után hazasietett, hogy megszerzett tudását hazája szolgálatába állítsa. A krakkói egyetem azonban neme miatt megtagadta alkalmazását, így visszatért Párizsba.
A mágnesesség iránti érdeklődése hozta össze későbbi férjével, Pierre Curie-vel. Közös munkájuk során felfedezték a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elemet, valamint a rádiumot is.

Egy fűtetlen fakalyibában négy hosszú év alatt 8 tonna bányameddőből állítottak elő 0,1 gramm rádium-kloridot, ebből kénsavval vonták ki a fémet. Az embert próbáló munka során egészségügyi állapotuk is jelentősen leromlott. A tudós házaspár – habár fényesen meggazdagodhatott volna – az eljárást szabadalom nélkül tette közkinccsé.
A radioaktivitás felfedezéséért 1903-ban fizikai Nobel-díjat kaptak, amelyet főként lakásfelújításra használtak fel, a többi részt pedig rászoruló diákoknak, illetve rokonságuknak adták.
Az 1911-ben másodszor is Nobel-díjban részesülő asszony az első világháború idején megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, megtanult vezetni, és az általa felszerelt röntgenkocsikkal járta a hadikórházakat.
Abban az időben még senki nem gondolta, milyen veszélyes védőruha nélkül sugárzó elemekkel dolgozni, Marie-nak is ez lett a veszte. Az 1934-ben leukémiában elhunyt tudós asszony jegyzetei, bútorai és egyéb tárgyai még ma is radioaktív sugarakat bocsátanak ki.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Közel-Kelet
- 1300 éves kutat találtak a kuvaiti Failaka-szigeten
- 80 ezer éves kőpengék az Arab-félszigeten
- Titkoztatos asszaszinok – karizmatikus vezetők alapították a legendás orgyilkos rendet
- Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot
- Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
- Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak
- Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57