A fogyatékkal élőkön próbálták ki először a holokauszt során alkalmazott módszereket a nácik
2020. október 29. 10:59 Múlt-kor
Korábban
A T4-akció vége
A T4-akció áldozatainak sírjai a hadamari intézetnél, 1945. április 15.
Az ellenállás fennmaradt gócpontjai felé tett egyfajta gesztusként (és kétségtelenül azért is, mert egyéb dolgokkal foglalkozott éppen), Hitler beleegyezett a program leállításába 1941 augusztusában, miután 90 000 és 300 000 között járt már az áldozatok száma. Csaknem mindannyian németek vagy osztrákok voltak, és csaknem felük gyermek volt. De a gyilkosságok 1941-es látszólagos leállásuk után idővel újra folytatódtak, immár a kezdődő holokauszt részeként – emiatt az áldozatok teljes, pontos számát még nehezebb lesz valaha megismerni.
Dr. Karl Brandt hallgatja halálos ítéletét Nürnbergben, 1947. augusztus 20-án
Ez valahol illő is, mivel a T4-akció ideológiája, technikái, gépezete és személyzete működött a holokauszt koncentrációs és haláltáboraiban is. A washingtoni Holokauszt Emlékhely és Múzeum szavaival:
„Az 'eutanázia' program több szempontból is egy főpróbát jelentett a náci Németország ezt követő népirtó politikájához. A náci vezetés az orvosbűnözők által az 'alkalmatlanok' elpusztításához használt ideológiai magyarázatot terjesztette ki más vélt biológiai ellenségek kategóriáira, legfőképpen a zsidókra és a romákra.”
A T4-akció emlékműve
Ahogyan az egész holokauszt, úgy a T4-akció esetében is csupán a felelősök egy része került az igazságszolgáltatás elé. Philipp Bouhlert a háború vége után elfogták, de öngyilkos lett. Az 1946-1947-es úgynevezett „nürnbergi orvosperben” több náci orvost is halálra ítéltek (többek között) a programban vállalt szerepükért, köztük Dr. Brandtot is. Dr. Pfannmüllert végül 1951-ben ítélték el 440 gyilkosságért, de mindössze öt év börtönre ítélték, ami ellen sikeresen fellebbezett, így csupán négy évet kellett ott töltenie. 1955-ben szabadon engedték, és szabad emberként halt meg müncheni otthonában 1961-ben. Ma egy emlékmű áll a hajdani Tiergartenstraße 4 helyén Berlinben, a soha nem látott tömeggyilkosság áldozatainak emlékére.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


régészet
- Akár 50 millió összetört amforából is állhat az ókori Róma legnagyobb szemétdombja
- Hamarosan bejárhatják a turisták a Julius Caesar elleni merénylet helyszínét Rómában
- Római kori „férfiklub” maradványaira bukkantak Angliában
- Saját unokájával együtt temethették el a 17. századi svéd püspököt
- Habsburg herceget nevelő szerzetesből lett szabadságharcos a magyar régészet atyja
- Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók
- Megtalálták III. Amenhotep egyiptomi fáraó aranyvárosát Luxorban
- Egy bronzkori vésett kőlap lehet Európa legrégebbi térképe
- Több mint 4000 éves, fatörzsből vájt hajót találtak a Boden-tóban
- Néhány romantikus epizód ellenére nagyrészt erőszakkal zajlott az Újvilág meghódítása 11:29
- Sikertelen küldetés, majd tragédia árnyékolta be az első űrállomás fellövését 10:25
- Biztosan nem Leonardo da Vinci műve a berlini Bode Múzeum szobra 09:42
- A mini KRESZ-pályától Kádár János látogatásáig: fotókon a múlt század ovisai tegnap
- Akár 50 millió összetört amforából is állhat az ókori Róma legnagyobb szemétdombja tegnap
- Németh László életének az írói hivatás adott „felső világítást" tegnap
- A világ legnagyobb festményhamisítója, aki a megszállókat és a művészeket is átverte tegnap
- Gomba, eper és zellerpuncs: Albert Einstein, az ínyenc, aki a hajvágásnak már nem volt a rajongója tegnap