A démoni szolgálatba szegődött lovag: középkori tanmese a bűnbocsánatról

Az árva és a démon

A középkori ember számára az egyház egyszerű választ hangsúlyozott: igen, bárki nyerhet bocsánatot bármiért, amint azt a Szent Pálhoz vagy Szent Ágostonhoz hasonló számtalan példa is mutatta. Az átlagember számára mindazonáltal gyakran lehetett nehéz megbirkózni ezzel a gondolattal.

A 12. századi walesi írástudó, Walter Map (Gualterius Mappus) egy igen szélsőséges tanmesével szolgált a híveknek: egy lovag történetével, aki egy démon szolgálatába szegődik, és a püspökével, aki nem hajlandó feloldozni őt.

Eudo egy koldusbotra jutott árva fiatalember, aki – miután elherdálta örökségét – száműzetésben találja magát, és élelemért kéreget. Egy napon a városfalakon kívül üldögélve oly nagy szenvedést él át, hogy már a kevés összegyűjtött elemózsiáját is eldobná, amikor odalép hozzá egy különös kinézetű férfi.

Az Olga nevű idegen azt ígéri Eudónak, segít neki visszaszerezni mindazt, ami egykor az övé volt, és még többet is, ha engedelmességet fogad neki. Az ifjú gyanút fog, és sejti, hogy egy démonnal van dolga (ami igaz is). Eudo számos bibliai alakra hivatkozik, akiknek nem szabadott volna démonokra hallgatniuk.

Olga magyarázkodásba fog: felvázolja, hogy különbségek vannak démonok és démonok között. Egyesek közülük valóban rendkívül gonoszak, az igazi lázadók, akik Lucifer pártját fogták, mások azonban vétlenül keveredtek bele a konfliktusba, és kerültek kizárásra Isten országából.

Az olyan démonok, mint ő, állítja Olga, csupán csintalanok, és a móka kedvéért okoznak bosszúságot. Elmesél egy történetet egy szerzetesről, aki egy Morpheus nevű démon orra alá tört borsot azzal, hogy rendkívül csúnyának ábrázolta őt a kolostor falán.

Morpheus bosszúból mindennemű bűnbe vitte bele a szerzetest, aki nagy bajba került emiatt. Ám a démon ebből is kihúzta végül, bárminemű következmény nélkül, cserébe azért, hogy a barát megígérte, szebb képet fest róla.

Minden végül jóra fordult tehát, állítja Olga, és azt is megígéri Eudónak, hogy ad majd neki három figyelmeztető jelzést halála előtt, hogy legyen ideje feloldozást kérni bűneiért. Az ajánlat igen kecsegtetőnek tűnik az éhező, nincstelen ifjú számára, így kezeit a démon tenyerébe fekteti, és megesküszik szolgálatára. Ezután őrült erőszak veszi kezdetét.

1. Az árva és a démon
2. Bocsánatos bűnök
3. A legsúlyosabb áldozat

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből