A Dél vereségéért akart bosszút állni Lincoln elnök merénylője
2023. április 26. 09:05 Múlt-kor
158 éve, 1865. április 26-án lőtték agyon csaknem két heti hajtóvadászat után a férfit, aki megölte Abraham Lincoln amerikai elnököt. Tette és halálának körülményei miatt egyfajta legendás státusz övezte őt mind a déli oldal támogatói, mind annak ellenzői között a polgárháború utáni évtizedekben.
John Wilkes Booth
Korábban
John Wilkes Booth 1838. május 10-én született Maryland állam Bel-Air nevű településén. Nevét az angol radikálisról, John Wilkesről kapta.
Fiatal és sármos színészként fanatikus támogatója volt a déli oldalnak és a rabszolgaság intézményének a polgárháborúban. Booth gyakran lépett fel a washingtoni Ford's Színházban, igen ismert volt ott.
1865. április 14-én tudomására jutott, hogy Lincoln elnök egy előadást tekint meg aznap este. Booth azonnal eldöntötte, hogy megöli az elnököt, egyúttal kiadta a feladatot egy társának, George Atzerodtnak, hogy ölje meg Andrew Johnson alelnököt, és egy másiknak, Lewis Powellnek, hogy ölje meg William Seward külügyminisztert.
Booth egy pisztollyal felfegyverkezve lovagolt a színházhoz, ahol az őrizetlenül hagyott elnöki páholyba lépett, és hátulról adott le egyetlen lövést Lincoln fejébe. A páholyból leugrott a színpadra, és a tumultus közepette sérült bal lábbal menekült ki az utcára.
Itt egy harmadik társa, Joseph Burroughs féken tartott számára egy lovat. Booth egy negyedik társával, John Herolddal együtt délre lovagolt Maryland állam területén keresztül, majd erdőkben bujkálva átkelt a Potomac folyón Virginiába. Mint később tudomására jutott, George Atzerodt meg sem próbálta megölni Johnson alelnököt, de Lewis Powell megtámadta és megsebesítette Seward külügyminisztert.
A merénylet pillanata
Április 24-ére Booth és Herold megérkeztek a virginiai Port Royalba, Washingtontól 90 mérföldre (145 kilométerre) délre. A hadügyminisztérium felajánlott 100 000 dollár jutalmat (mai pénzben több mint 1,5 millió dollárt) a Booth és társai letartóztatásához nyomra vezető információért, és szövetségi csapatok kutatták át a vidéket utánuk. A szökevények egy Richard H. Garrett nevű farmer tanyáján leltek menedékre, aki semmit sem tudott a történtekről, és megengedte, hogy egyik pajtájában aludjanak.
Egy csoport katona érkezett a farmhoz a hajnali órákban április 26-án. Herold megadta magát nekik, Booth azonban nem volt hajlandó kijönni, és felgyújtotta a pajtát maga körül. Az egyik katona látta őt fegyvert emelni – vagy legalábbis utólag ezt állította –, és rálőtt. A halálosan sebesült Booth-ot a főépülethez vonszolták, ahol meghalt, miután a hagyomány szerint azt mondta: „Mondjátok meg Anyának, hogy az országomért haltam meg.”
A holttestet Washingtonba szállították és eltemették. Heroldot, Atzerodtot és Powellt felakasztották Mary Surratt szállótulajdonossal együtt – ő volt az első nő, akit az amerikai szövetségi kormány végzett ki (Surratt ügye máig nem teljesen tisztázott, kivégzésének jogossága vita tárgya). Az ügy további vádlottait életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
Booth holttestét később átadták családjának, 1869-ben egy baltimore-i temetőben egy jelöletlen sírba temették. Évekig élt az a legenda, miszerint az egész történet hazugság volt, Booth megszökött és életben volt valahol. Ma már semmi kétség nem fér ahhoz, hogy Booth holttestét temették el Baltimore-ban. A színész mindössze 26 éves volt halálakor.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
