A brit birodalom öröksége
2003. május 14. 06:01
A monetáris piac élén
Befektetéseken kívül az ex-birodalom kereskedelmi egyezmények révén is növelte részét a világ gazdasági hatalmában: szabadkereskedelmi egyezményeket kötött Latin-Amerikán kívül Törökországgal, Marokkóval, Sziámmal, Japánnal és a dél-tengeri szigetekkel is.
A 19. század végére, a brit kereskedelem 60%-át az Európán kívüli partnerekkel való kereskedés tette ki. A fejlődő országokkal való kereskedelem nagyon jól jött a birodalomnak. A külföldi befektetésekből és a ritkán említett láthatatlan ágazatokból, mint például a biztosításból és a hajózásból származó bevételei révén sokkal nagyobb mennyiségű áru importálására volt képes, mint exportálására. Ennek ellenére 1870 és 1914 között a külkereskedelmi mérleg eredménye még így is 10% volt. (A kapcsolat az exportált és az importált termékek árai között, azaz többet adott el, mint költött.)
Nagy Britannia a nemzetközi monetáris piacot is vezette, és idővel egységesítette. 1868-ban rajtuk kívül már néhány gazdasági függésben lévő partnereik, így Portugália, Egyiptom, Kanada, Chile, Ausztrália is használták az aranyalapú fizető eszközöket. (Ez a rendszer megszabta egy adott ország forgalomban lévő papírpénzének értékét, illetve szükség esetén kötelezhették a nemzeti bankokat arra, hogy a forgalomban lévő pénzt aranyra váltsák. Azaz elegendő mennyiségű aranytartalékkal kellett rendelkeznie az országnak.) A Latin Monetáris Unió tagjai, Franciaország, Oroszország, Perzsia, és más latin-amerikai államok a kétvalutás pénzrendszert alkalmazták; a föld többi országaiban pedig ezüst alapú valutát alkalmaztak. S annak ellenére, hogy 1908-ra Kína, Perzsia és néhány közép-amerikai ország kivételével még mindig az ezüstalapú valutát alkalmazták, az aranyalapú fizető eszközök mégis elterjedtek a világ monetáris piacán. Idővel ez vált elfogadottá.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14