A 30-as években nyilvánosan égették el „a brazil lélek írójának” könyveit
2016. augusztus 10. 08:30 MTI
Jorge Amado, a legismertebb brazil író, "a brazil lélek írója" száznégy éve, 1912. augusztus 10-én született. Amado negyven regényét ötvennégy nyelvre fordították le, és számos rangos irodalmi díjjal tüntették ki, sokszor jelölték Nobel-díjra is, bár ezt végül nem nyerte el.
Korábban
Amado a dél-amerikai ország "legafrikaibb" szövetségi államában, Bahiában egy kakaóültetvényen született. Jogot tanult, de közben egyre többet foglalkozott írással, alapító tagja volt a Lázadók Akadémiájának nevezett modernista irodalmi mozgalomnak. Alig 19 évesen jelent meg első regénye, A karnevál országa, amely szülőföldjét, a bahiai munkások, csavargók, halászok, félvérek, feketék, prostituáltak színesen kavargó, érzéki világát mutatta be. A kötet nagy vihart kavart, kifogásolták merész társadalomkritikáját, újszerű stílusát. Átütő sikert az 1935-ben született Zsubiabá című regényével aratott: ebben a főhős az elmaradott, műveletlen, de a nyomorúságban még nem elromlott brazil nép ősi, vallásos rajongásának, fanatizmusának a képviselője, aki talán nem is valóságos alak, inkább jelkép.
Amadót, aki fiatal korától a kommunista párt tagja volt, politikai szervezkedésben való részvétel vádjával 1936-ban letartóztatták, majd száműzetésbe kényszerítették, műveit otthon betiltották és nyilvánosan elégették. Az író a távollét évei alatt bejárta a világot, haza csak a II. világháború végén térhetett, majd kommunista parlamenti képviselő lett. A pártot 1947-ben betiltották, így ismét emigrációba kényszerült, Párizsban, majd Prágában élt. 1955-ben engedélyezték visszatérését Brazíliába, ezután felhagyott a politikával és minden energiáját az írásnak szentelte. A hatvanas években a brazil írószövetség elnökévé választották és a Brazil Irodalmi Akadémia tagja is lett.
Amado a latin-amerikai irodalom egyik legnagyobb alakja, regényeinek sejtelmes atmoszféráját jó helyzet- és típusteremtéssel, aprólékos tárgyi megfigyeléssel, folklorisztikus elemek és népi hiedelmek felhasználásával teremtette meg. Magyarul is nagy sikert arattak olyan regényei, mint a Holt tenger, a Zsubiábá, a Végtelen földek, az Éjszaka pásztorai, a Gabriela, szegfű és fahéj, a Flor asszony két férje. Ez utóbbi kettőből film is készült, mindkettőnek a szépséges brazil színésznő, Sonia Braga volt a főszereplője. Braga kétszer is eljátszotta Gabrielát, először egy 1975-ös televíziós feldolgozásban, majd 1983-ban egy játékfilmben Marcello Mastroianni oldalán.
Amado negyven regényét ötvennégy nyelvre fordították le, és számos rangos irodalmi díjjal tüntették ki, sokszor jelölték Nobel-díjra is, bár ezt végül nem nyerte el. Az író élete végén sokat betegeskedett, szívritmus-szabályozót kapott, többször kezelték kórházban cukorbajával, vesebántalmakkal, légzési zavarokkal és csaknem teljesen megvakult. A 89 éves író halálát szívroham okozta 2001. augusztus 6-án, hamvait négy nappal később, 89. születésnapján Salvador de Bahia-i otthonának kertjében szórták szét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része tegnap
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat tegnap