50 millió összetört edényből jött létre Róma egyik dombja
2022. augusztus 14. 08:47 Múlt-kor
Rómáról köztudott, hogy hét dombra épült. Míg azonban a Capitolium, a Quirinalis vagy a Palatinus természetes körülmények között keletkezett, van az olasz fővárosnak egy „magaslata”, amely nem ilyen úton jött létre. A Tevere bal partján álló negyvenöt – más források szerint harmincöt – méter magas, másfél kilométer kerületű, mintegy húsz perc alatt megkerülhető szeméthegy, a Monte Testaccio ugyanis római kori amforákból épült fel. A különös képződmény már több mint kétezer éve része a római városképnek. Bár a kutatók hosszú időn át szinte alig vettek tudomást a kizárólag olívaolajat szállító agyagkancsókból álló halomról, az ókori tárolóedények felbecsülhetetlen forrásértékkel bírnak a római kereskedelem és gazdaság kutatása szempontjából.
Amforadarabok a Monte Testacción
Korábban
Az ókor tárolóeszközei
A Római Birodalom első számú folyadéktároló eszközei az amforák voltak. A hatalmas égetett agyagkorsókban bort, olívaolajat, valamint az apró tengeri halak zsigereiből és véréből készített pikáns ételízesítőt, ún. garumot szállítottak Rómába, a világ akkori legnépesebb fővárosába.
Az amforákat szállító legnagyobb hajók akár tízezer, egyenként 30 kilós, 70 literes edény tárolására is alkalmasak lehettek. A borral vagy olívaolajjal töltött korsók tömege akár a 100 kilót is meghaladhatta. A hajóban az amforákat több – akár négy – rétegben is egymásra halmozhatták.
A vitorlások rakterét gyakran homokkal bélelték ki, amely a legalsó edénysornak is biztos alapot biztosított. Az amforák aljából egy kis csücsök állt ki, így megérkezés után könnyedén kirakodhatták őket a fövenyre oly módon, hogy a homokba döfték az aljukat.
Az ókori Róma fő kikötője, Ostia újkori ábrázolása
Az agyagkorsók többségét újrahasznosították – többek között virágcserép és ereszcsatorna formájában –, kivéve azokat, amelyekben olajat tároltak. Ebben az esetben nem lehetett szó újrahasznosításról, mivel a tárolóedények tartalma beivódott az agyagba és megavasodott, így összetörték őket.
A korsók szétzúzását és a cserepek szemétlerakóhelyre történő elszállítását – ahogy a törmelék akkurátus elhelyezését is – felügyelők ellenőrizték.
A cseréphalom pedig idővel „heggyé” nőtt. Számítások szerint a képződmény mintegy 25 millió – más források szerint több mint dupla annyi – amforatöredékből áll.
Annak ellenére, hogy az amforákat nemcsak olívaolaj szállítására használták, más termékek tárolására használt edények töredékeiből álló szemétdombot egyelőre nem tártak fel a kutatók.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
erotika
- Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
- Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
- „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
- Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
- Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
- Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
- Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
- Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
- Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap
