4000 éves sumér kikötőt találtak Dél-Irakban
2018. március 21. 18:42
Egy olasz és iraki régészekből álló csapat egy hozzávetőlegesen 4 ezer éves sumér kikötő maradványaira bukkant Mezopotámiában. A régészeti szenzáció és a számos lelet különleges bepillantást engedhet majd a világ legősibb civilizációjába.
Korábban
A civilizáció bölcsőjének nevezett termékeny félhold keleti részén a sumérok Kr. e. 6000 táján telepedtek le. A mai Irak területén ők alkották meg az első írott szöveget, tökéletesítették a kereket, találták fel az ekét, az öntözéses földművelést és hozták létre az első városállamokat, amelyekben a világon elsőként vezették be a 24 órás időszámítást.
Licia Romano és Franco D'Agostino, a római Sapienza Egyetem munkatársai, az ásatás vezetői kedden jelentették be, hogy az iraki Nászirijja városától mintegy hét kilométerrel délre található Abu Tbeirah régészeti területen egy sumér kikötő maradványaira bukkantak.
„Ez a valaha volt legrégebbi kikötő, amelyet Irakban feltártak. Mindeddig a legrégebbi kikötőt Úr városa környékén fedezték fel, ám az kétezer évvel későbbi időszakra datálható” – magyarázták a kutatók.
A kikötő vízfelülete 130 méter hosszú és mintegy 40 méter széles volt egykoron, amely a kikötői funkció mellett minden bizonnyal egy hatalmas víztározóként is működött, amelyben a Tigris és Eufrátesz folyók vizét gyűjtötték a sumérok. A felfedezés azt is bebizonyította, hogy a sumérok városállamai jóval későbbi időkig kapcsolatban maradtak a két folyammal.
A felfedezés segíthet a kutatóknak, hogy fényt derítsenek arra a Kr. e. 2200 körül érkező klímaváltozási sokkra, amelynek hatására hatalmas aszály pusztított szerte Mezopotámiában, aminek következtében véget ért a sumér civilizáció.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
