400 évig hevert a könyvtárban az elveszett Merlin-legenda

A Suite de Merlin egyik illusztrációja

Merlin történetének érdekes folytatása közel 400 évig rejtőzött egy Erzsébet-kori oklevéljegyzék kötésében. A kutatóknak végre sikerült feltárniuk a legmodernebb technikák segítségével.

Ez az egyetlen fennmaradt töredéke az elveszett középkori kéziratnak, amely Merlin történetét és Artúr király udvarának korai hősies éveit meséli el. Ebben a varázsló vak hárfaművésszé válik, aki később eltűnik a semmiben. Majd kopaszodó gyermekként jelenik meg újra, aki alsónemű nélkül ad parancsokat Artúr királynak.

400 évig titokban

Az alakváltó Merlin – akinek ereje nyilvánvalóan abból ered, hogy ördögtől teherbe ejtett nő fia – azt kéri, hogy Artúr zászlaját (a címerével ellátott zászlót) viselhesse a csatatéren. A király beleegyezik – mint kiderül, jó döntés –, mert Merlin praktikus titkos fegyverrel bukkan fel: varázslatos, tűzokádó sárkánnyal.

Több mint 400 évig háborítatlanul és észrevétlenül hevert a híres középkori történet e törékeny maradványa, amelyet az Erzsébet-koriak könyvborítóként használtak fel, hogy segítsenek megvédeni a birtoklevelek archívumát.

Most a Suite Vulgate du Merlin 700 éves töredékét – olyan ritka ófrancia kéziratot, amelyből kevesebb mint 40 példány maradt fenn a világon – a Cambridge-i Egyetemi Könyvtár egyik levéltárosa fedezte fel.

A könyvtár kutatói úttörő új technológiát alkalmazva képesek voltak digitálisan rögzíteni a törékeny pergamen legelérhetetlenebb részeit anélkül, hogy kibontották vagy felvágták volna azt. Ezáltal a kéziratot megőrizték, és elkerülték a helyrehozhatatlan károkat. Ugyanakkor lehetővé tették, hogy az erősen megfakult töredéket évszázadok óta először virtuálisan kibontsák, digitálisan feljavítsák és elolvassák.

Merlin történetei

Az iratot korábban Gawain története néven katalogizálták. „Nem volt megfelelően leltározva” – mondta Irene Fabry-Tehranchi, a könyvtár francia szakértője. „Még azt sem jegyezte fel senki, hogy francia nyelven íródott.”

Amikor ő és kollégái rájöttek, hogy a töredék Merlinről és az alakváltoztatás képességéről szól, „nagyon izgatottak voltunk” – mondja.

A Suite Vulgate du Merlin eredetileg 1230 körül íródott, amikor az Artúr-regények különösen népszerűek voltak a nemesasszonyok körében. A töredék egy elveszett példányból származik, amelyet 1300 körül keletkezhetett. „Nem tudjuk, ki írta a szöveget” – tette hozzá Fabry-Tehranchi. „Úgy gondoljuk, hogy valószínűleg közös munka volt.”

A szöveg egy korábbi, 1200 körül keletkezett szöveg folytatása, amelyben Merlin a jövőbelátás ajándékával jön világra. Varázslattal elősegíti Artúr király születését, aki a kard kőből való kihúzásával bizonyítja isteni jogát az uralkodásra.

„A Suite Vulgate du Merlin Artúr korai uralkodásáról, a kerekasztal lovagjaival való kapcsolatáról és szászokkal vívott hősies harcáról szól. Artúrt pozitív fényben mutatja be, a fiatal hős, aki feleségül veszi Ginervát, megalakítja a Kerekasztalt, és jó kapcsolatot ápol Merlinnel, a tanácsadójával” – mondja Fabry-Tehranchi.

A szövegben található stilisztikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a töredéket egy ismeretlen írnok írta az angol arisztokraták által értett észak-francia dialektusban. „Ezek kelta és angol legendák, amelyek szóban keringtek a Brit-szigeteken. A lejegyzésük során azonban a normann hódítás miatt ófrancia nyelvet használtak.”

A 16. századra azonban az ófrancia nyelvet már nem használták Angliában. „Az Artúr-irodalom olvasói átálltak az angol nyelv használatára” – mondja Fabry-Tehranchi. Ez lehet az oka annak, hogy a töredék egy levéltári regiszter könyvkötésébe került: „A szöveg elvesztette vonzerejét, ezért újrahasznosították.”

A Merlin-történetet a suffolki Huntingfield Manor birtokának nyilvántartására 1580-ban készült regiszterbe került.

Úttörő technológia

Korábban ezt a kötést fel kellett volna vágni ahhoz, hogy hozzáférjenek az összehajtogatott töredék részeihez, és a szövegek erősen megfakult részei olvashatatlanok maradtak volna. Ma már a multispektrális képalkotás (MSI), a CT-szkennelés és a 3D modellezés lehetővé tette a tudósok számára, hogy ne csak elolvassák a töredék megfakult és rejtett szövegeit, hanem pontosan megértsék, hogyan hajtogatták és varrták be a regiszterbe. A Cambridge-i Egyetemi Könyvtár Cultural Heritage Imaging Laboratory csapata még azt is képes volt elemezni, hogy milyen különböző cérnákat használtak az Erzsébet-kori könyvkötők, és milyen különböző díszítő pigmenteket használtak a középkori illuminátorok, akiknek az volt a feladata, hogy a kéziratokat díszítő illusztrációkkal és gazdag színekkel „megvilágítsák.”

Váratlan felfedezés volt, amikor a képekből kiderült, hogy a pergamen középen jelentősen világosabb. „Ez egy csodálatos pillanat volt számomra” - mondta Amélie Deblauwe a laboratórium vezető fotográfusa.

Miután megnézte ezeket a képeket, rájött, hogy a pergamen középen is fényesebb és viaszosabb érzetű. Ez arra utal, hogy valószínűleg egy bőrszíjat kötöttek egykor a könyv közepe köré, hogy erősebben összetartsák, és idővel a pergamen rostjainak egy részét kidörzsölte. „Néha van egy kis villanásszerű pillanat, és ez jobban megérti a tárgy történetét” – tette hozzá Deblauwe.

Fabry-Tehranchi szerint a csapat egyik „legtrükkösebb” kihívása az volt, hogy hogyan férjen hozzá a redők által elrejtett szöveghez. A megoldás az volt, hogy a restaurátorok óvatosan tartották a pergament, miközben a technikusok egy „nagyon keskeny” makroszonda lencsét helyeztek be a rejtett területek legsötétebb réseibe a pergamen még hozzáférhető részén keresztül.

Egy CT-szkenner segítségével, amely képes megkülönböztetni a különböző anyagokat, a csapat még a cérnát is képes volt digitálisan eltávolítani a könyv gerincéről egy új eljárás során, amely lehetővé tette az Erzsébet-kori könyvkötők által használt öltések és anyagok elemzését. „Nem gondoltuk volna, hogy ilyen jó minőségű képet kapunk a kötés szerkezetéről. Ez elképesztő” – árulta el Fabry-Tehranchi.

A projekt résztvevői néha elgondolkodik azon, vajon mit szóltak volna ezek az Erzsébet-koriak a töredék elemzésére tett erőfeszítéseihez. „Ők szemétnek tekintették. Soha nem juthatott eszükbe, hogy mi mit fogunk vele csinálni.” Gyanítják, hogy talán vannak még más hasonló kéziratok is. „Ez a könyvtár tele van kincsekkel, amelyeket még fel kell fedezni.”

A bbc.com információi alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Jön a részleges napfogyatkozás, mi pedig jövünk az ehhez kapcsolódó mítoszokkal
• Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
• Tudósok azt állítják, az ember jóval előbb tudott beszélni, mint azt eddig feltételezték
• Miért van kisebb arcunk, mint a neandervölgyieknek és a csimpánzoknak?
• Egyedülálló lelet Ausztrália múltjából: a Ferruaspis brocksi történet
• Másfél millió éves csonteszközöket találtak Tanzániában