2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Kalózok, korrupció, kincsek - mi mindent rejt a vatikáni levéltár?

2014. október 9. 14:54

Egy korrupt, 14. századi püspök kincsének története, egy földközi-tengeri rablótámadás, illetve az egyház és a kalózok különös együttműködése - érdekes középkori történet került napvilágra a vatikáni levéltár újonnan közzétett dokumentumaiból.

Hollywoodi történet a középkorból

"Hollywood gondolkodás nélkül felhasználhatná e történetet, eddig valószínűleg még csak azért nem láthattuk megfilmesítve, mert a forrás el volt ásva a vatikáni archívum legmélyén" - írta Charles Donahue harvardi történész a most megjelenő, A pápa és a kalóz zsákmánya című könyvének előszavában.

1357 első hónapjaiban járunk. A São Vicente nevű hajó egy elhunyt püspök javadalmaival indult útnak Lisszabonból, a rakományai között aranyat, ezüstöt, gyűrűket, falikárpitokat, ékszereket, tányérokat és még egy hordozható oltárt is találunk. A kincsek a portugál város nemrég elhunyt püspökének, Thibaud de Castillonnak voltak a tulajdonában, akinek a hatalmas vagyon szolgálati ideje alatt halmozódott fel - tudhatjuk meg a vatikáni dokumentumból.

Az egyházmegye lakosait kihasználva a portugál püspöknek a dél-franciaországi Montpellier két legfontosabb kereskedőjével, Peire Laugautruval és Guilhem Parayrével karöltve sikerült kiaknáznia a kereskedelmi lehetőségeket. Az együttműködés főként a földközi-tengeri, valamint az atlanti-óceáni spekulatív kereskedelemre terjedt ki: felvásárolták a környék gyapjúját abban a reményben, hogy rövid időn belül felmegy az ára, és majd jóval drágábban tudják eladni.

Habár de Castillon nem tett szegénységi fogadalmat, vagyonosodásának körülményei egyesek szemében erősen megkérdőjelezte a püspöki tisztségének jogosságát. "Az uzsora halálos bűnnek számított, de a püspök által folytatott kereskedelmi beruházás profitját is annak tartották" - írta a Live Science-nek Daniel Williman és Karen Ann Corsano, a könyv szerkesztői. Hogy ne tűnjön halálos véteknek a kereskedelmi tevékenysége, de Castillon ügyetlen erőfeszítéseket tett, többek között azt állította, hogy a profit nem az övé, hanem a társaié.

A pápai adminisztráció azonban máshogy tekintett az ügyre. A várakozásokkal ellentétben nem kiáltotta ki bűnnek a kereskedelmi tevékenységet, hanem bevételként tekintett rá, ugyanis a püspök majdani halála esetén a vagyona a Camera Apostolicára, vagyis a pápai pénzügyekért felelős szervezetre száll, magyarázták a kutatók.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár