Kalózok, korrupció, kincsek - mi mindent rejt a vatikáni levéltár?
2014. október 9. 14:54
Egy korrupt, 14. századi püspök kincsének története, egy földközi-tengeri rablótámadás, illetve az egyház és a kalózok különös együttműködése - érdekes középkori történet került napvilágra a vatikáni levéltár újonnan közzétett dokumentumaiból.
Korábban
Hollywoodi történet a középkorból
"Hollywood gondolkodás nélkül felhasználhatná e történetet, eddig valószínűleg még csak azért nem láthattuk megfilmesítve, mert a forrás el volt ásva a vatikáni archívum legmélyén" - írta Charles Donahue harvardi történész a most megjelenő, A pápa és a kalóz zsákmánya című könyvének előszavában.
1357 első hónapjaiban járunk. A São Vicente nevű hajó egy elhunyt püspök javadalmaival indult útnak Lisszabonból, a rakományai között aranyat, ezüstöt, gyűrűket, falikárpitokat, ékszereket, tányérokat és még egy hordozható oltárt is találunk. A kincsek a portugál város nemrég elhunyt püspökének, Thibaud de Castillonnak voltak a tulajdonában, akinek a hatalmas vagyon szolgálati ideje alatt halmozódott fel - tudhatjuk meg a vatikáni dokumentumból.
Az egyházmegye lakosait kihasználva a portugál püspöknek a dél-franciaországi Montpellier két legfontosabb kereskedőjével, Peire Laugautruval és Guilhem Parayrével karöltve sikerült kiaknáznia a kereskedelmi lehetőségeket. Az együttműködés főként a földközi-tengeri, valamint az atlanti-óceáni spekulatív kereskedelemre terjedt ki: felvásárolták a környék gyapjúját abban a reményben, hogy rövid időn belül felmegy az ára, és majd jóval drágábban tudják eladni.
Habár de Castillon nem tett szegénységi fogadalmat, vagyonosodásának körülményei egyesek szemében erősen megkérdőjelezte a püspöki tisztségének jogosságát. "Az uzsora halálos bűnnek számított, de a püspök által folytatott kereskedelmi beruházás profitját is annak tartották" - írta a Live Science-nek Daniel Williman és Karen Ann Corsano, a könyv szerkesztői. Hogy ne tűnjön halálos véteknek a kereskedelmi tevékenysége, de Castillon ügyetlen erőfeszítéseket tett, többek között azt állította, hogy a profit nem az övé, hanem a társaié.

A pápai adminisztráció azonban máshogy tekintett az ügyre. A várakozásokkal ellentétben nem kiáltotta ki bűnnek a kereskedelmi tevékenységet, hanem bevételként tekintett rá, ugyanis a püspök majdani halála esetén a vagyona a Camera Apostolicára, vagyis a pápai pénzügyekért felelős szervezetre száll, magyarázták a kutatók.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59