A habánok nyomában Sárospatakon
2014. szeptember 25. 16:37
Sárospatak páratlanul gazdag történeti, művelődéstörténeti értékei közül a köztudatban alig szerepel az egykori habán udvar története. Már csak emiatt is érdemes röviden áttekinteni, hogy kik is voltak a habánok, s milyen szerepet töltöttek be a 17. század középső harmadában Sárospatak életében.
Korábban
Morva virágkor
A radikális reformáció népi ágát képviselő anabaptisták (közkeletű elnevezéssel habánok, a 17. századi magyarországi forrásokban újkeresztények vagy morva testvérek) első közösségei a svájci kantonok területén jöttek létre, 1524 körül. A münsteri, ún. „anabaptista királyság” bukása után (1535) üldöztetésük egyre kegyetlenebb lett Svájcban, Németország és Tirol vidékén. Képviselőik Észak-Itália, Ausztria, Hollandia irányába menekültek.
A 16. század derekától telepedtek le első csoportjaik Nyugat- és Észak-Magyarország területén, Trencsén, Nyitra és Pozsony környékén, főúri családok birtokain. Az 1540-es évek végétől a 60-as évek elejéig Nyugat-Magyarországon, a Nádasdy-család uradalmaiban tűnnek fel, majd ezt követően kisebb csoportjaik megjelentek a Pálffy, Erdődy, Illésházy, Czobor, Batthyány-birtokokon is.
Az anabaptista közösségek 16. századi felvirágzásának igazi fészke ugyanakkor az alkotmányos függetlenségét még élvező és a protestáns hagyományokkal átszőtt Csehország keleti régiója, Morvaország volt. Itt alakult ki az anabaptizmus új irányzata, a hutteritizmus, mely nevét Jacob Huttertől, a tiroli emigráns anabaptisták vezetőjétől, a morvaországi anabaptizmus hit- és életelveinek egységes rendszerbe foglalójától nyerte. Az ókeresztény vagyonközösségek mintájára a morvaországi hutteriták alapították meg az első udvarokat, az ún. Haushabeneket.
A 16. század második fele igazi virágkor volt számukra, melyet a krónikájuk is „aranykornak” nevez. Ennek a prosperitásnak a cseh felkeléssel (1618) kezdődő harmincéves háborúnak a cseh rendek számára tragikusan végződő eseménye, a fehérhegyi csata (1618. november 8.) vetett véget, mely után Morvaországban kezdetét vette az ellenreformáció, együtt járva a protestánsok üldözésével, birtokaik elkobzásával. Ezt követően vált a Nádasdy-család által birtokolt Nyitra megyei Csejte (ma Čachtice) a magyarországi habánok egyik fő központjává vált, ahová több hullámban települtek le a morva területekről érkező közösségek. Csejtéről és környékéről egy részük Nyugat-Magyarországra, a Batthyány, Nádasdy, Czobor és Esterházy család birtokaira került, ám ott nem lakóközösségekben, hanem a településeken belül elszórva éltek. A Morvaországból való kiutasításuk után, Csejtéről és a vallási központjuknak számító Ószombatról (ma Sobotište) telepítette nagyobb csoportjaikat Bethlen Gábor az erdélyi Alvincre (ma Vintu de Jos).
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A muszlim és keresztény hatalmak közt lavírozva szedték áldozataikat a hírhedt asszaszinok 17:00
- A lóerő és a vasút különös párosaért rajongott Buda és Pest a 19. században 13:10
- Hiába a magyar rendek tiltakozása, Habsburg és török „kiegyezést” hozott a szégyenletes vasvári béke 10:03
- Kempelen Farkas, aki sakkozógépével még a porosz királyt is átverte 08:49
- Karaktergyilkosság a kora újkorban: Báthory Erzsébet vérszomjas legendája 07:44
- Egy ajtónálló aprócska szerepével indult Louis de Funès filmes pályája tegnap
- Beethoven homlokon csókolta első hangversenyén az Európa-szerte csodált virtuózt, Liszt Ferencet tegnap
- A legsúlyosabb árat fizette úttörő kutatásaiért Marie Curie tegnap
