Skócia: menni vagy maradni?

Unió Angliával

A 17. század utolsó évtizedét a gazdasági hanyatlás jellemezte Skóciában: a Baltikummal, valamint a Franciaországgal való kereskedelem visszaesett, amit súlyosbított a rossz termésátlag, illetve az 1651-es Navigation Act kereskedelmi korlátozásai. A "hét szűk év" megnevezéssel illetett helyzetből való kilábalást a Bank of Scotland felállításával próbálták megoldalni, azonban a századfordulóra kialakuló pénzügyi krízis és a gyarmati sikertelenségek miatt a csőd közelébe került Skócia.

Az ország 1,2-1,3 millió fős lakossága a 18. század elején még mindig igen szegény volt és szinte egészében a mezőgazdaságra támaszkodott. A vészterhes gazdasági időszak az ország északi részeinek éhínségéhez és elnéptelenedéséhez vezetett. A politikai unió, amely a 17. század során már többször is felmerült, politikailag és gazdaságilag is vonzó lehetőségeket rejtett magában, ráadásul az ország egyre jobban függött az Angliába irányuló szarvasmarha- és a textilexporttól.

1707. január 6-án a skót parlament történelmet írt: 110 tagjából 69 szavazott a Treaty of Unionra, vagyis az egyesülésre. Valójában ez egy gazdasági unió volt, a szerződés 25 cikkelyéből a legtöbb a Nagy-Britanniának nevezett új állam gazdasági kérdéseivel foglalkozott. A Képviselőház 513 tagjából 45 volt skót, míg a 190 fős Lordok Házában 16 északi ült. Ezek az arányok hozzávetőlegesen megfeleltek a két ország közti fejlettségbeli különbségeknek: Angliában ugyanis ötször többen laktak, mint délen, a gazdasági erejük azonban 36-szor nagyobb volt, mint a skótoknak. A valuta, az adózás, valamint a kereskedelmet szabályozó döntések London hatáskörébe tartoztak, a skót törvények azonban megmaradtak az angol jogrendszer mellett, ahogyan a vallási különállás is.

A 18. századtól rohamosan fejlődő angol gyarmatrendszer miatt hatalmas piacok nyíltak meg a skótok előtt, az egyesülést követő 150 éven belül Európa egyik legszegényebb államából Skócia egy gazdag és iparosodott országgá vált. A városok szédületes mértékben növekedtek, Glasgow a dohány- és cukorkereskedelem központjává, míg Edinburgh a skót felvilágosodás szellemi centrumává nőtte ki magát.

1. Róma, Bernicia, Alba
2. William Wallace: függetlenség mindenáron
3. Kivégzik a skót királynőt
4. A viharos 17. század
5. Skócia ismét független
6. Unió Angliával

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Városliget

• A külföldi kiállítókat is vonzották a régi Városliget virágpavilonjai
• A magyar fotográfia óriásának otthonába, a Városliget mellé költözik a Magyar Fotográfiai Múzeum
• Újabb nemzetközi elismerést söpört be a Magyar Zene Háza
• A Városligetben nyílt meg Európa második gépi hűtésű korcsolyapályája
• A tél beköszöntével sem állt meg az élet a történelmi Városligetben
• Ismerős finomságokra bukkanhatunk a régi Városliget ételárusainak kínálatában
• A gyerekeknek is kitűnő szórakozást kínált a régi Városliget
• Robinsonná válhattak a kalandvágyó gyerekek a régi Városligetben
• Karinthy Frigyes léghajón repült a Városliget fölött