Fegyveres felkelés a trianoni határok ellen
2014. szeptember 1. 15:40 Csernus Szilveszter
Korábban
A felkelés előkészítése
A Trianont követő országos elkeseredettség sikerélményt kívánt. Az első világháború után megalakult fegyveres szervezetek a Horthy-korszakban sem tudták energiájukat levezetni, hiszen a Magyar Királyság hadereje korlátok közé lett szorítva és (a Ludovikát leszámítva) tisztképzőket sem tarthatott fenn. Az irreguláris alakulatok - amelyeket nem egy esetben a kormány látott el utánpótlással - a békeszerződés aláírását követően fokozatosan a nyugati határvidékre vonultak, mert ott láttak még reményt a határok megváltoztatására.
A tényleges és a trianoni békeszerződésben előírt államhatárok 1921 nyarán még két térségben nem fedték egymást: Dél-Dunántúlon és Nyugat-Magyarországon. A szabadcsapatok azért is választották az utóbbi vidéket, mert tudták: a Szerb-Horvát-Szlovén Királysággal ellentétben Ausztria a vesztes oldalon fejezte be a háborút, így felelőssége, ha nem is nagyobb, de legalább ugyanakkora volt, mint hazánké, ezért a közvélemény számára érthetetlen volt a területváltozás. Emellett az 1918-1919 során megcsonkított Ausztria a térség legcsekélyebb katonai erejével rendelkezett - a Saint-Germainben 30 ezer főben limitált létszámot az Anschlussig sem volt képes feltölteni.
Ranzenberger Viktor százados (Prónay Pál helyettese) az 1., míg Ostenburg Gyula őrnagy a 2. országos csendőr-tartalékzászlóaljjal (amelyet annak előtte a honvédség kötelékéből vontak ki) 1921 augusztusára már a nyugati határvidéken volt. Héjjas Iván a budavári Nádor-laktanyából ekkor szállította Sopronba a Rongyos Gárda 120 emberét is. Endre László, a nyilas időkben hírnevet szerzett szolgabíró már a felkelés kitörését követően vezette felkelőcsapatát Szombathelyre. Ezek az antant figyelmét kijátszó rejtett katonai alakulatok már készen álltak a terület megvédésére, sőt a felkelés során létszámuk csak nőtt.
Visszatérve az eseményekhez, augusztus 27-28-ra az A-zóna sem került átadásra. Mire az osztrák csendőrség megkezdte a bevonulást augusztus 28-án, ellenállásba ütközött: mintegy 2-3 ezer fős elszórt, irreguláris katonasággal találta szemben magát. A területet megszállni akaró osztrákokat az azelőtt a Nemzeti Hadseregben szolgált szabadcsapatok több kisebb-nagyobb csatában visszaverték: ezzel megkezdődött a nyugat-magyarországi felkelés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyesült Államok
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Pénzfeldobással döntötték el a Wright fivérek, hogy melyikük repülhet először
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap