2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Felkészületlenül mentek a Nagy Háborúba a britek

2014. augusztus 28. 08:59

Lord Kitchener elkeseredett hangú levélben győzködte Winston Churchillt az első világháború kitörését követően, hogy próbáljanak még több lőszert szállítani a nyugati frontra, az Admiralitás Első Lordja azonban kérlelhetetlennek bizonyult és megtagadta a kérést egy kettejük között folyó, a minap nyilvánosságra hozott levelezés tanúsága szerint.


Winston Churchill (1904) és Lord Kitchener

A Lord Kitchener és Winston Churchill közötti levélváltásra a családfakutatással foglalkozó brit honlap, a Forces War Records bukkant a kew-i Nemzeti Levéltár gyüjteményében. Az itt bemutatott levél arról tanúskodik, hogy mennyire felkészületlenül vált hadviselő féllé Nagy-Britannia az első világháborúban, s hogy mennyire feszült volt a viszony a hadügyminiszter és az akkor az Admiralitás Első Lordja tisztet viselő, későbbi kormányfő között.

A neves brit katonatiszt, a Nagy-Britannia gyakorlatilag összes nagyobb fegyveres konfliktusában szerepet vállaló Lord Kitchener a nyugati fronton harcoló Brit Expedíciós Haderő (British Expeditionary Force, BEF) felügyeletét látta el tábornagyi rangban. A BEF erői 1914 nyarán érkeztek meg Franciaország területére és augusztus végén a mons-i csata során találkoztak először a német csapatokkal. A brit és belga erők azért küzdöttek, hogy feltartóztassák a Franciaország ellen indított német offenzívát.

Miután a németek visszaszorították az antant erőket, Lord Kitchener 1914. augusztus 27-én elkeseredett hangú levélben győzködte Churchillt, hogy küldjön még több lőszert a nyugati frontra. A tábornagy 10 millió lőszert kért a belgiumi Antwerpen ostroma idején. "Beleremegek a gondolatba, ha csapataink lőszerek nélkül maradnak" - fogalmazott kétségbeesetten Lord Kitchener.

Churchill - aki 1911-es kinevezése óta az Admiralitás Első Lordja tisztséget töltötte be - válaszlevelében, vörös tintával mintegy nyomatékosítva utasította el kategorikusan ("No, no, no...") a hadügyminiszter kérelmét, mondván, 10 millió lőszer az egész flottának van fenntartva, s már eddig is küldött 500 ezret.

A Herbert Asquith miniszterelnök vezette háborús kabinet egyre nagyobb aggodalommal figyelte Antwerpen ostromát, mivel a város eleste után a németek megindulhattak volna a csatorna kikötőinek elfoglalására, veszélyeztetve akár Nagy-Britanniát is. A britek - ahogy azt a levél is megerősíti - felkészületlenek voltak a háború kezdeti szakaszában, s csak egy 240 ezer fős hadsereget tudtak Belgiumba küldeni; mikor a németek augusztus 4-én átlépték a belga határt - kiváltva ezzel a brit hadüzenetet -, a három német hadseregcsoportban összesen 1 millió katona állt szemben a belga hadsereggel.

Antwerpent egyébként Churchill október 2-4. között személyesen is felkereste, ám már csak rossz hírekről tudott beszámolni a londoni kormánynak. Bár a belgák kérésére Nagy-Britannia hamarosan további hatezer angol katona frontra küldéséről döntött, már nem tudták megakadályozni a kapitulációt: október 10-e után a németek diadalittasan vonultak be a kiürített városba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár