Állattemetőt és római hajóroncsot tárnak fel az ősi egyiptomi kikötőnél
2014. augusztus 27. 11:52
Folytatódott a Vörös-tenger nyugati partján elhelyezkedő ősi egyiptomi kikötőváros, Bereniké feltárása. A régészek jelenleg geofizikai mérésekkel próbálják a település egykori épületeinek pontos helyét meghatározni.
Korábban
Bereniké Asszuántól 260 kilométerre keletre, a Vörös-tenger nyugati partján feküdt és az egyik legfontosabb kereskedelmi kikötő volt az ókori Európa, az Arab-félsziget és India közötti kereskedelemben. A várost II. Ptolemaiosz Philadelphosz (i.e. 282-i.e. 246) egyiptomi uralkodó alapította, s kezdetben az afrikaielefánt-kereskedelemben játszott fontos szerepet. A település később, az i. e. 3. századtól kezdődően a térség egyik gazdasági központjává vált.
A kikötőváros feltárása 1994-ben kezdődött el, amely azóta csak 2002 és 2008 között szünetelt a feszült politikai és katonai helyzet miatt. Három évvel ezelőtt egy amerikai kutatócsapat egy állattemetőt tárt fel, ezenfelül a kikötőben hajódeszkákat és egyéb, tengeri kereskedelemmel összefüggő tárgyakat találtak, valamint a kora római korból származó szemétdombon kincsek is előkerültek. A korábbi ásatások is hasonló leleteket eredményeztek: indiai eredetű kerámiák és gyöngyök, valamint libanoni cédrusfából készült deszkák, vagy egy Indiából importált, borsszemekkel töltött kancsó is feltárásra kerültek.
"Az idei év legérdekesebb felfedezése kétségtelenül az a fatörzsű hajó, amellyel a római kor kezdetén közlekedtek" - jelentette ki Iwona Zych, a varsói PCMA nevű régészeti intézet kutatója, aki Steven E. Sidebothamem (University of Delaware) amerikai régésszel közösen végez ásatásokat a területen. A felfedezés azért jelentős, mert ez az első, teljes egészében feltárt hajóroncs Egyiptomban ebből a korból. A tudósok jelenleg alapos méréseket végeznek, hogy rekonstruálják és megállapítsák a hajó méretét.
A régészek tovább folytatják az állattemető feltárását, ahol idén eddig összesen hatvan temetkezést találtak: főleg macskákét, de előkerültek kis számban kutya- és majomcsontvázak is. Látva a temető méretét, Marta Osypińska archeozoológus szerint elképzelhető, hogy valamilyen nagyobb csapás, járvány sújtotta a kikötővárost, de az sem kizárt, hogy az állatokat a rituálék során használták fel a hosszabb tengeri utak előtt. A kérdés tisztázásához további kutatások szükségesek.
A kutatók geofizikai méréseket is végeznek, hogy feltárják az ókori kikötőváros láthatatlan emlékeit. "Az idei év eredményei nagyon bíztatóak. Két nagyobb út találkozásánál egy tetrapylonra (kapu négy ajtóval) emlékeztető épületet, a város északi részén pedig adminisztratív és középületek hatalmas komplexumát sikerült azonosítani" - mondta el Zych.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit 19:05
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” 18:05
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről 17:20
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
