Történelmi emlékek, amelyeket iszlamisták pusztítottak el
2014. augusztus 4. 14:21
Az Iszlám Állam (korábban: Iraki és Levantei Iszlám Állam) nevű szélsőséges szunnita csoport tagjai július végén felrobbantották a keresztények és a mohamedánok által is szent helynek tartott Jónás próféta moszuli mecsetét, mondván, az "hitehagyottak" gyülekezőhelye volt. Sajnos nem ez volt az első - és vélhetően nem is az utolsó - alkalom, hogy arab szélsőségesek történelmi emlékek ellen intéztek támadást.
Korábban
Bamijáni Buddha-szobrok
Az eddigi talán leghírhedtebb műemlékrombolást az afganisztáni tálibok hajtották végre, miután vezetőjük, Omar molla 2001-ben, hatalmuk csúcsán harcot hirdetett a bálványimádás ellen, mondván, az ellentétes az iszlámmal. Legismertebb és legnagyobb áldozatai - mind méretüket, mind szimbolikus jelentőségüket tekintve - a bamijáni Buddha-szobrok voltak, amelyeket ágyúval lőttek és dinamittal robbantottak fel. "Minden muzulmán büszke lehet a hatalmas bálványok lerombolására, dicsőség Allahnak, hogy elpusztíthattuk őket - mondta akkor a tálibok de facto államfője.
Bámiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső részén, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Legfőbb nevezetessége a tálibok által lerombolt két álló Buddha-szobor volt, a kisebbiket (38 méter) 544 és 595, a nagyobbikat (55 méter) pedig 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.
Miután 2003-ban megdöntötték a tálibok uralmát, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a völgyet, amely fölött a szobrok álltak, és régészek árasztották el a környéket. Mindössze két hatalmas üres mélyedést, egy halom törmeléket és fel nem robbant aknákat találtak ott, ahol valaha a szobrok voltak. A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. Szakértők szerint ma már nem lehetséges a szobrok teljes restaurálása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap