2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Történelmi emlékek, amelyeket iszlamisták pusztítottak el

2014. augusztus 4. 14:21

Az Iszlám Állam (korábban: Iraki és Levantei Iszlám Állam) nevű szélsőséges szunnita csoport tagjai július végén felrobbantották a keresztények és a mohamedánok által is szent helynek tartott Jónás próféta moszuli mecsetét, mondván, az "hitehagyottak" gyülekezőhelye volt. Sajnos nem ez volt az első - és vélhetően nem is az utolsó - alkalom, hogy arab szélsőségesek történelmi emlékek ellen intéztek támadást.

Bamijáni Buddha-szobrok

Az eddigi talán leghírhedtebb műemlékrombolást az afganisztáni tálibok hajtották végre, miután vezetőjük, Omar molla 2001-ben, hatalmuk csúcsán harcot hirdetett a bálványimádás ellen, mondván, az ellentétes az iszlámmal. Legismertebb és legnagyobb áldozatai - mind méretüket, mind szimbolikus jelentőségüket tekintve - a bamijáni Buddha-szobrok voltak, amelyeket ágyúval lőttek és dinamittal robbantottak fel. "Minden muzulmán büszke lehet a hatalmas bálványok lerombolására, dicsőség Allahnak, hogy elpusztíthattuk őket - mondta akkor a tálibok de facto államfője.

Bámiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső részén, Kabultól mintegy 260 kilométerre északnyugatra található. Fénykorában igen fontos buddhista központ volt, ahol szerzetesek ezrei éltek mindaddig, amíg a 10. században az iszlám hódítás el nem érte ezt a szent helyet is. Legfőbb nevezetessége a tálibok által lerombolt két álló Buddha-szobor volt, a kisebbiket (38 méter) 544 és 595, a nagyobbikat (55 méter) pedig 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.

Miután 2003-ban megdöntötték a tálibok uralmát, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) a világörökség részévé nyilvánította a völgyet, amely fölött a szobrok álltak, és régészek árasztották el a környéket. Mindössze két hatalmas üres mélyedést, egy halom törmeléket és fel nem robbant aknákat találtak ott, ahol valaha a szobrok voltak. A két óriási Buddha-szobor darabjait pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. Szakértők szerint ma már nem lehetséges a szobrok teljes restaurálása.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár