Egy korty forralatlan tej okozhatta a szardíniai férfi végzetét

A 700 éves itáliai csontvázon végzett genetikai elemzések alapján a kutatók a maradványokon fellelhető göböket egy bakteriális betegségnek, a brucellózisnak (másik nevén: hullámláz) tulajdonítják. Úgy vélik, a férfi egy állattól kaphatta el, s ez az életébe kerülhetett. Az emberi megbetegedésért főként a fertőzött, nem pasztőrözött tej, illetve az ebből készült sajt fogyasztása felelős. Az még nem világos, hogy valóban emiatt halhatott-e meg a férfi, azonban valószínű, hogy kellemetlen tüneteket (krónikus fáradtság, visszatérő, főként éjszaka jelentkező láz) okozott neki.

Nem ez az első eset, hogy kutatók hullámlázra utaló diagnózist állítanak fel egy ősi lelet megvizsgálásakor. Az eddigi kutatások szerint a legtöbb brucellózisos tünetet mutató csontváz a bronzkorból származott, ám 2009-ben a szakértők bejelentették, hogy egy több mint kétmillió éve élt emberi ős, az Australopithecus africanus csontvázán is a brucellózis lehetséges jeleit fedezték fel.

A brucellózis-fertőzött, 50-60 év körüli itáliait Szardínia szigetén, egy Geridu nevű kis faluban temették el, ahonnan az 1300-as évek elején költöztek el az utolsó lakók. A régészek összesen 32 darab csontkinövést találtak az elhunyt medencéje környékén, a legnagyobb 2,2 centiméter átmérőjű volt. Egyébként ezek a göbök gyakran a tuberkulózist jelzik, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium idéz elő. Az elmeszesedett csomók esetében a tüdőbaj a leggyakoribb bűnös, mondta Mark Pallen, az angliai Warwick Medical School mikrobális genetikusa.

Pallen és munkatársai az egyik gumót vették vizsgálat alá, és egy egyszerű mintavétel segítségével megállapították, hogy - a kutatók nagy meglepetésére - a férfi nem volt tüdőbajos. A csontkinövés DNS-mintája alapján a Brucella melitensis nevű baktérium jelenlétét állapították meg.

A brucellózis több módon is átterjedhet állatról emberre. Az egyik lehetőség szerint a férfire közvetlenül mehetett át az egyik állatról a baktérium, például egy birkavágás, esetleg egy újszülött bárány világra segítése során. Egy másik "forgatókönyv" szerint az idős férfi "pasztörizálatlan" tejet ihatott, esetleg felforralatlan tejből készült sajtot evett. A Brucella-törzs, amely megfertőzte a férfit, igen közeli rokonságot mutat a mai Olaszországban fellelhető törzsekkel, a melitensis jelző pedig arra utal, hogy nem szarvasmarhától vagy sertéstől kaphatta el, hanem egy kecskétől (esetleg juhtól), amelynek tenyésztése hosszú múltra tekint vissza a szigeten.

A brucellózist mediterránláznak is nevezik, amely még mindig évente több mint félmillió embert fertőz meg a világon, habár az állatállomány oltása, valamint a pasztörizálás elterjedése igencsak lelassította terjedését. Ma már antibiotikumot használnak a betegség kezelésére, és csupán a megfertőzöttek két százaléka hal bele. Kezeletlen formában a krónikus betegség izom- és ízületi fájdalmat, fáradtságot és depressziót okozhat. A halálos tünetei között található például az endocarditis, vagyis a szívbillentyű- és szívbelhártya-gyulladás.

Pallen szerint a szardíniai férfi vizsgálatánál alkalmazott módszerek más ősi betegségek elemzésénél is sokat segíthetnek. A kutatócsapat tervei szerint a technika segítségével középkori magyar és ókori egyiptomi múmiáktól kezdve közép- és újkori francia királyok tüdőszöveteiig bezárólag több ősi leletet is megvizsgálnának, remélve, hogy eddig ismeretlen részletekre bukkannak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?