Felmentettek egy háborús bűntett miatt elítélt honvédtisztet

Az 1910-ben született és 1962-ben elhunyt férfit előbb 1949-ben a koholt vádak alapján lezajlott Rajk-perhez kapcsolódva 15 év kényszermunkára ítélték a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétel miatt.

Láncz István fél évtizedet töltött le büntetéséből, mikor 1954-ben a Legfőbb Ügyészség perújítási indítványára ügyét újratárgyalták és kimondták, hogy nem követte el a terhére rótt államellenes cselekményt, ám egyúttal ugyanabban az eljárásban az ügyészség indítványára háborús bűntett miatt ötéves szabadságvesztést szabtak ki rá, épp annyit, amennyit addig fogságban töltött.

Az akkori indoklás részben azt tartalmazta, hogy Láncz István honvédtisztként 1942-43-ban szovjet hadműveleti területen egyes beosztottait, például, akik elaludtak őrségben, vagy megfutamodtak, kiköttetett, illetve megpofozott, másrészt pedig azt rótták a terhére, hogy 1945 tavaszán Magyarországról Ausztriába visszavonulva a német hadsereg egyik tábornokánál katonáival önként harcra jelentkezett. (Katonai tevékenységre akkor már nem került sor, Láncz István angol fogságba került, majd hazatért, és a világháború után néhány évig még a magyar hadsereg tisztje volt.)

A közelmúltban a Legfőbb Ügyészség indítványára megkezdődött felülvizsgálati eljárásban szerdán a Kúria bűncselekmény hiányában mentette fel Láncz Istvánt. Az indoklás szerint a férfi 1942-43-as cselekményei már a korabeli népbírósági gyakorlat szerint sem tekinthetők háborús bűntetteknek, legfeljebb az alárendelt megsértése elnevezésű katonai bűncselekményt valósíthatták meg, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, tehát a világháború után nem sokkal elévült. (E cselekmények sértettjei egyébként nem egy esetben maguk is katonai bűncselekményeket követhettek el.)

Az 1945-ös események kapcsán pedig azt emelte ki a Kúria, hogy a tiszt csupán a rá vonatkozó utasítások szerint járt el, amikor szervezetlenné váló csapatok katonáit újra harcképes állapotba helyezte és jelentkezett az akkori szövetséges haderő egyik tábornokánál. Mindenkor katonaként viselkedett - hangsúlyozta indoklásában szerdán a Kúria az 1950-es években háborús bűntettek miatt elítélt és halála után több mint fél évszázaddal bűncselekmény hiányában felmentett Láncz Istvánról szólva.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye