Sztálingrád lehet Volgográdból

"Mindig is úgy gondoltam, hogy vissza kell adni Sztálingrád nevét. Nem Sztálin, hanem a sztálingrádiak miatt" - írta Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes Twitterén még június elején.

Rogozin látszólag nincs egyedül véleményével. Vlagyimir Putyin orosz elnök pozitív választ adott a normandiai partraszállás 70. évfordulója kapcsán rendezett észak-franciaországi megemlékezéseken jelen levő veteránok kérdésére, akik azt firtatták, hogy visszakapja-e az orosz város régi nevét. "Törvényeink szerint ez a régióra, illetve az önkormányzatra tartozik. Ebben az esetben a lakóknak népszavazáson kell kifejezniük akaratukat" - idézte Putyint az ITAR-TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Volga menti nagyvárost alapítása évétől, 1589-től 1925-ig Caricinnak hívták, majd 1925-ben Sztálin nevét kapta és azt is viselte 1961-ig, amikor Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkár az általa meghirdetett desztalinizációs program részeként Volgográddá keresztelte át. Legutóbb tavaly lehetett arról olvasni, hogy Volgográdból ismét Sztálingrád lesz, miután a volgográdi kommunisták és az Orosz Polgári Szakszervezet nevű csoport képviselői petícióban kérték Putyint, hogy újra Sztálin nevét viselhesse Volgográd, amelyet ma már így is évente több alkalommal jelképesen Sztálingrádnak neveznek.

Az ötlet támogatói szerint a város régi nevének visszaadásával Sztálingrád hős védői előtt tisztelegnének, ám sokan vannak, akik szerint ezzel csupán a sztálini rendszer rémtetteit idéznék fel. Az 1942-43-as sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a második világháború történetében, mivel ekkor a Wehrmacht legyőzhetetlensége végképp szertefoszlott, majd megkezdődött a német hadsereg lassú és véres visszaszorítása Kelet-Európából Berlin felé. (A sztálingrádi csatáról itt olvashat bővebben)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”