Turistalátványosság lett Nürnberg náci múltja
2014. május 22. 08:55
Nürnberg sok szállal kötődik a nemzetiszocialista rezsimhez, a város pedig egyáltalán nem kívánja takargatni történelmi örökségét. Sőt valójában mindent megtenne, hogy a Birodalmi Pártnapok egykori színhelyét megvédje az enyészettől. Az akadály? A pénz.
Korábban
Kevés emblematikusabb hely létezik a Nürnberg délkeleti előterében található Zeppelin-mezőnél, mégis, az Albert Speer tervei nyomán megépült létesítmény és az azt uraló Zeppelin-főtribün homlokzata egyre rosszabb állapotban van, fű és moha burjánzik a réseken, s egyre több területet kell lezárni a látogatók biztonsága érdekében. A Zeppelin-mező a Reichsparteitagsgelände része, ahol 1933 és 1938 között a Nemzetiszocialista Párt tartotta éves tömegrendezvényét, a Birodalmi Pártnapokat.
Bár Speer a létesítményt az örökkévalóságnak tervezte, ahogy elkészült, már látni lehetett az első hibákat. A Zeppelin-főtribün szerkezete betonból és téglából készült, amelyet márványlapokkal borítottak; egy olyan anyaggal, amely ugyan jól passzol a Mediterráneum éghajlatához, de kevésbé bírja a közép-európai kemény fagyokat. Nem csoda tehát, hogy már 1938-ban – az utolsó évben, amikor Hitler a főtribünön állva beszédet intézett hallgatóságához – megjelentek rajta az első repedések.
Felújítása 70 millió euróba kerülne – ami talán nem is olyan nagy összeg, ha a tartományi és a szövetségi kormány is beszállna a költségekbe, adott reményének hangot Alexander Schmidt, a nürnbergi Dokumentációs Központ történésze. „A város kész invesztálni a projektbe, de szükségünk van segítségre, különben minden tönkremegy” – kongatta meg a vészharangot a kutató.
Évi 200 ezres látogatószámával a Zeppelin-mező Nürnberg egyik leglátogatottabb nevezetessége. Lelátóin valaha 70 ezer, rendezvényterén pedig 200 ezer ember fért el, ugyanis a 140 ezer négyzetméteres mező adott teret a Birodalmi Pártnapok legmonumentásisabb tömegrendezvényeinek. 1945 áprilisában azonban amerikai csapatok foglalták el a létesítményt: a katonák előbb jelképes győzelmi felvonulást tartottak a náci templomként aposztrofált épületben, majd felrobbantották a Zeppelin-főtribün tetején elhelyezett hatalmas horogkeresztet. A Zeppelin-mező sorsa ezzel hosszú időre megpecsételődött.

A nürnbergi per
Olyannyira, hogy az épület állapotát csak a hatvanas években vizsgálták meg, és megállapították, hogy a hanyag építkezés és az 1945 óta elégtelen állagmegóvás miatt a főtribün az összedőlés határán van, majd 1967-ben – az életveszélyt elkerülendő – felrobbantották a főtribünhöz két oldalról csatlakozó oszlopsort. A szónoki emelvény alatti, ma is körbejárható Arany Csarnok mellett említést érdemel a nürnbergi kongresszusi központ, Németország legnagyobb nemzetiszocialista épülete, amelynek északi részében 2001-ben nyílt meg a Dokumentációs Központ. A monumentális épületet eredetileg 70 méter magasra tervezték, de a második világháború közbeszólt, így 1939-re csak 39 méter valósult meg ebből – ha elkészül, 50 ezer befogadóképességű lett volna, igaz, évente csak egyszer, a náci pártkongresszus idején használták volna.
Nürnberg nem csak ezért szimbolikus: a város másik végén található ugyanis az az épület, ahol Speert és a többi náci vezetőt a szövetséges hatalmak felelősségre vonták a második világháborúban elkövetett rémtetteikért. Nürnberg több szempontból is alkalmas helynek ígérkezett a per lefolytatására: először is a súlyos bombázások ellenére is épen maradt az igazságügyi palotája, amelyet alagút kötött össze a szomszédos börtönépülettel. Az ideológiai-politikai hátteret pedig az szolgáltatta, hogy Nürnberg gigantikus náci pártgyűlések színhelye volt, s nürnbergi törvényekként váltak hírhedtté a faji törvények.
Az 1916-ban épült nürnbergi Igazságügyi Palotában ennek megfelelően kevés tárgy, de annál több filmfelvétel és írásos anyag található. A kiállítás fő látványossága – ha lehet így fogalmazni – az a pad, ahol Hermann Göring, a német légierő egykori parancsnoka foglalt helyet, s hallgatta végig az ellene felhozott vádakat; Göringet emberiesség elleni bűntett vádpontjaiban bűnösnek találták és kötél általi halálra ítélték, ám mint ismeretes, nem várta be sorsát, és kivégzése előtt öngyilkosságot követett el. A tárlat utolsó helyisége egyfajta kitekintés, ahol a nemzetközi közösségnek az emberiesség elleni és háborús bűnöket elkövető politikai vezetők jogi felelősségre vonására tett kezdeti erőfeszítései (Ruanda, Jugoszlávia) kerülnek bemutatásra – mintegy folytonosságot teremtve az 1946-49-es nürnbergi perek és a modern kori népirtások között.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59