2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Keresik a legrégebbi őskori barlangrajzot

2014. május 8. 12:31

A franciaországi Chauvet-barlang 1994-es felfedezése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jobban megérthessük a paleolit művészetet. A barlang sokszor került az érdeklődés középpontjába, ugyanis időről időre fellángol a vita: vajon tényleg itt található a legrégebbi őskori barlangrajz?


A felfedezőjéről elnevezett, közel 500 méter hosszú barlang a dél-franciaországi Vallon-Pont-d'Arc közelében lévő Ardéche-hasadékban található. A szakemberek több mint 425 jelenetet dokumentáltak eddig, amelyeken a könnyen felismerhető rénszarvasok, lovak, bivalyok, orrszarvúk, bölények, oroszlánok és barlangi medvék között emberi kézlenyomatok és absztrakt ábrák is helyet kaptak. Az első teremben a képeknél főként vörös okkerből készült pirosas festéket használtak, a hátsó terem képei pedig szénrajzokból állnak.

A lascaux-inál háromszor nagyobb, de annál kevésbé ismert barlangokban található szénrajzok két csoportra oszthatók: a legrégebbieket vízzel kevert szénporból készült anyaggal festették, s minden bizonnyal később keletkeztek azok az ábrák, amelyeket száraz szénnel alkotott az ősember. Az előző csoport korát 30-32 ezer év közé tették eddig a kutatók a geológiai minták és csontmaradványok szénizotópos kormeghatározása alapján; stílusa, kidolgozottsága miatt azonban ennél jóval későbbinek vélték egyes szakértők. Két francia szakértő, Jean Combiera és Guy Jouve a radiokarbonos vizsgálatokat, valamint a legújabb dátumot (40 ezer évesek) is hibásnak tartják, és stílusjegyek alapján igyekeznek meghatározni a rajzok korát.

Medveábrázolás a Chauvet-barlang falán

A kutatók szerint a barlangot szélesebb földrajzi, kulturális és természeti kontextusban kellene vizsgálni, úgy vélik, a lenyűgöző rajzok nem csupán egy művészi csoport elszigetelt pillanatait jelenítik meg az aurignaci kultúrán belül. Megvizsgálva és összehasonlítva a piros és fekete festett figurákat, valamint a gravetti és a solutrean időszak vésett alakjait, stilisztikai hasonlóságot fedezhetünk fel, főként a mamutok és a lovak ábrázolásában, magyarázták a szakértők.

Arra a következtetésre jutottak, hogy bár a Chauvet-barlang jó néhány egyedi tulajdonságokkal bír, mégis a spanyol-francia határ menti, sokkal fejlettebb Franco-Cantabriai régió részének kell tekintenünk, amelynek állatalakjai csupán 26-18 ezer évesek. A szakértők érvelése szerint ez a stílus távol áll a 32-30 ezer évvel ezelőtti aurignaci kultúrától. A díszítés ebben az időszakban jóval több stilisztikai és geometriai jelet hordozott magában, ami nem egyeztethető össze a Chauvet-barlangban talált rajzokkal.

Nem mindenki ért egyet a francia kutatópáros elméletével. A spanyolországi Altxerri B régészeti helyszínen stílusjegyeiben hasonló, azonban közel 40 ezer éves rajzokat találtak a kutatók. A régészeti, geológiai és szénizotópos vizsgálatok egyöntetűen megállapították, hogy az aurignaci időszakból valók az itteni rajzok. Egy másik bizonyíték, amely aláássa a franciák hipotézisét, az az, hogy a Chauvet-barlang falán látható állatok többsége i. e. 29 ezer előtt kihalt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár