2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Így mozgatták az egyiptomiak a piramisok köveit

2014. május 6. 08:42

Mit keresett egy korsós a piramisok köveit szállító szán előtt? Régóta vitatott kérdés, hogy mintegy 4500 évvel ezelőtt miként voltak képesek megmozdítani az egyiptomiak a piramisok közel kéttonnás alkotóköveit. Kutatók állítják: megtalálták a rejtély kulcsát.

Az Amszterdami Egyetem fizikusai azt vizsgálták, hogy mekkora erőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a hatalmas faszánon lévő súlyos kövek megmozduljanak a sivatag homokjában. Kutatásaik szerint az Óegyiptomi Birodalomban egy primitív, de nagyon hatékony módszerrel könnyítették több ezer ember munkáját: vizet locsoltak a szán talpai elé, ami csökkentette a felületi súrlódás során fellépő fékező erőt.

A kutatók munkáját egy ősi freskó segítette, amely Djehutihotep, Felső-Egyiptom i. e. 1900 körül élt helytartójának sírjában található. A közel négyezer éves falfestményen 172 munkás látható, amint kötelek segítségével egy fából készült szánt próbálnak elhúzni, előtte pedig egy újabb egyiptomi tűnik fel és vizet locsol a talpak elé a homokra - magyarázta Daniel Bonn holland fizikus.

A piramisépítést bemutató sírfreskó

"Az egyiptológusok mindezidáig úgy gondolták, hogy a képen látható alak mindössze egy ceremoniális aktust, esetleg egy tisztulási rituálét végez" - mondta Bonn a LiveScience-nek. Az amszterdami kutatócsapat semmit sem bízott a véletlenre: építettek egy faszánt, nehéz rakománnyal pakolták meg, majd homokos talajon próbálták meg elhúzni. Feljegyezték, hogy ha vizet öntöttek a száraz homokra, jóval kevesebb energiát kellett a mozgatásba fektetniük.

Ez egy bizonyos fizikai jelenség miatt következett be, amely során a vízcseppek kvázi hidat alkottak az apró homokszemek között, amelyek így összetapadtak, magyarázta Bonn. Hozzátette: ugyanezen okból építjük nedves és nem száraz homokból a homokvárat.

Ugyanakkor ez egy kényes egyensúly. "Ha a homok túl nedves, ugyanolyan nehéz lesz elhúzni a szánt, mintha száraz volna. Az optimális állapotot kellett eltalálni" - húzta alá a kutató. A víz mennyisége azonban a homok minőségétől is függ: az optimális mennyiség a szán talpaival érintkező homok mennyiségének 2-5 százaléka. "Ez a technika az egyiptomi sivatag homokját figyelembe véve a száraz homokon történő húzásnál befektetett energia mintegy felét megspórolta" - mondta Bonn.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár