Valódi lenne a Jézus felesége evangélium?
2014. április 15. 10:33
A Jézus felesége evangéliumaként ismert, 2012 szeptemberében a Harvardon bemutatott halvány papirusztöredék újabb vizsgálata szerint ókori eredetű, így szinte teljességgel kizárható, hogy modern utánzat legyen. A szkeptikusok szerint egy eddig is ismert apokrif irat egyszerű másolata, míg mások úgy vélik, nyelvtani hibákkal teli hamisítvány. A legtöbb kutató szerint elképzelhető, hogy a szöveg valódi, azonban távolról sem bizonyítja, hogy Jézus Krisztus nős lett volna.
Korábban
Mintegy másfél évvel ezelőtt a római Kopt Konferencián a korai kereszténységgel foglalkozó harvardi történész, Karen L. King meglepő felfedezést jelentett be: egy i.sz. 4. századi kopt papirusztöredéket mutatott be, amely Jézus Krisztus feleségéről szólt. A szakadt papirusz szövege a következőképpen hangzott: „Jézus így szólt hozzájuk: A feleségem…”, majd a következő sorban ez olvasható: „tanítványommá fog válni.” A névjegykártya méretű szöveg hatalmas vitát kavart, hiszen a keresztény egyház tanítása szerint Jézus nőtlen volt, s példája nyomán fogadott cölibátust a katolikus egyház papsága is.
A papirusztöredéket most a Columbiai, a Harvard és a Massachusetts Egyetem munkatársai, kémikusok és biológusok is megvizsgálták, és úgy vélik, a lelet, valamint a hozzá használt tinta az i. sz. 4-8. század között keletkezett, és valószínűleg egy második századi szöveg másolata lehet. (az Arizonai Egyetem szakértői évszázadokkal Jézus Krisztus születése előttre datálták a szöveget.) Bár a Harvard Theological Review című folyóirat akkor megtagadta a tanulmány közlését, a Harvard most bejelentette, hogy a papirusz valódi.
A vizsgálat eredményei természetesen nem azt bizonyítják, hogy Jézusnak valóban volt felesége, illetve szűk tanítványi körébe nők is tartoztak, csupán azt, hogy ez említett töredék nem mai hamisítvány, hanem ókori, esetleg kora középkori eredetű. King, aki nem hajlandó megnevezni, ki a ritka irat tulajdonosa, mindig is úgy vélte, hogy a lelet nem tekinthető cáfolatnak Krisztus nőtlenségét illetően, csupán azt bizonyítja, hogy a kora keresztények körében még élhetett az a hit, hogy Jézus nős volt, illetve élénken foglalkoztatta őket az egyházi személyek házasodási "lehetőségei".
Karen L. King és a töredék
A legújabb kutatási eredmény nem győzte meg a tudósokat arról, hogy a töredék nem hamisítvány. Leo Depuydt, a Brown Egyetem egyiptológusa egyenesen egy Monty Python-vázlathoz hasonlította a papiruszt. Más kutatók is elég szkeptikusak az "evangéliumot" illetően: szerintük a szövege ellentmondásos, a rajta lévő foltok több mint gyanúsak, a nyelvtani szókészlete pedig szegényes (egyesek szerint egy elsőéves kopt nyelvet tanuló hallgató sem követne el ilyen helyesírási hibákat), továbbá az eredete sem tisztázott.
Az egyház szerint csupán szenzációhajhászásról van szó, és a félreértett szöveg - amely akár ókori eredetű is lehet - "Krisztus mennyasszonyára", vagyis az egyházra utal. Egyesek szerint a mindössze 4-8 centiméter méretű töredék alapjában véve túl miniatűr a tinta korának megállapításához szükséges mintavételhez.
A papiruszt a Columbia Egyetem szakértői ún. mikro-Raman spektroszkópiával elemezték, hogy megállapítsák a tinta összetételét. James T. Yardley elmondása szerint a töredéken használt szén alapú, fekete tinta "tökéletesen megegyezik azzal a 35-40 másik, i. e. 400 és i. sz. 700 közül való szövegben található tintaösszetétellel, amelyeket elemeztünk. Timothy M. Swager, az Edinburghi Egyetem kémiaprofesszora munkatársaival infravörös spektroszkópiával vizsgálta meg a vitatott írást. A brit szakértők úgy vélik, a tinta az 1-8. századból való, és szinte lehetetlen lenne hamisítani.
Az említett egyiptológus, Depuydt egy interjúban elmondta, hogy "szükségtelen hosszas vizsgálódásnak alávetni a szöveget, ugyanis már egy, a töredékről készült, bármelyik újságban közölt felvételen látszódik: a töredék hamis. Mégpedig a tartalma miatt." Súlyos nyelvtani hibákat követett el a készítője, és a szöveg minden egyes szava szóról szóra megegyezik a Tamás evangéliuma néven nevezett apokrif irattal, amelyet az egyiptomi Nag Hammadiban fedeztek fel 1945-ben, tette hozzá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
