Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja

A per

Az elsőfokú tárgyalás igen későn, 1883. június 19-én kezdődött meg Nyíregyházán. A több ezer néző mellett az összes jelentős magyarországi lap tudósítója jelen volt, de még külföldi újságoktól is érkeztek tudósítók. Magyarország a művelt világ figyelmének középpontjába került. Esténként a nyíregyházi távirdán égtek a vonalak, sőt még egy tiszavirág-életű napilapot is kiadtak „Tisza-Eszlár” címmel.

Négy személyt emberöléssel - köztük Schwarz Salamon újonnan megválasztott saktert -, hat főt bűnrészességgel, míg öt embert bűnpártolóként vádoltak. Az ország legjobb védőügyvédjeiből álló védelem kitett magáért: Eötvös Károly július 30-án híres, 7 órás védőbeszédben - a fonalat egészen az ókortól felvéve - érvelt a vérvád alaptalansága mellett. Eötvösre a per alatt önkéntes zsidó testőrség vigyázott Goldstein János vezetésével.

A vádat Szeyffert Ede ügyész képviselte, de vádbeszédével mindenkit meglepett. Kijelentette ugyanis, hogy nem hisz a zsidók rituális gyilkosságának meséjében, a feladatot pedig hivatalból vállalja. A történettudomány mai állása szerint Tisza Kálmán miniszterelnök Szeyffert kinevezésével kerülte meg antiszemitizmusáról híres igazságügyminisztere, Pauler Tivadar szerepét, segítséget nyújtván a védelemnek. A nyomozó hatóságokat és a főbírót így is a zsidókkal szembeni elfogultsággal vádolták, ráadásul a kormányfő nem akarta a világsajtó előtt a „barbár”, „ázsiai” eljárással az ország hírnevét megtépázni.

Augusztus 3-án szétröppent a távírókból a hír: a vádlottakat felmentették. A három ítélő közül a főbírónak már nem is kellett szavaznia, két társa ugyanis a felmentés mellett tette le a voksát. Nem találták kellően bizonyítottnak a vádlottak bűnösségét, így az ítélet nem volt kérdéses. A kérdésre, hogy akkor mi történt Eszterrel (ezt a bíróságnak nem volt tiszte eldönteni, az a vádlottak bűnösségét vizsgálta), Eötvös az öngyilkosságot gyanította. A magánvádló Solymosiné ügyvédje ugyan fellebbezett, de másod- és 1884-ben végül harmadfokon is megerősítették a nyíregyházi verdiktet. Ám az ügy itt még nem ért véget.

A per még el sem kezdődött, mikor 1882 nyarán tüntetések, majd komolyabb zavargások törtek ki szinte minden magyar, német- és szlováklakta nagyvárosban, köztük Budapesten is, követelve a zsidók megbüntetését. A kormány Somogyban már júniusban statáriumot hirdetett, majd a következő hónapban Tisza a röpcédulák elleni intézkedésekre adott közrendeletet az ispánoknak. A forrongások leginkább a Dunántúlra és Pozsony vármegyére voltak jellemzőek, ahol szintén statárium bevezetése mellett döntött a kormányfő.

1884-ben Berhidán már újabb vérvád terjedt a zsidók ellen, de ez a hivatalos nyomozásig nem jutott el. Az elsőfokú ítélet kihirdetése augusztusban már lángra lobbantotta Zala vármegyét, ahol nagyszámú katonasággal kellett szétzavarni a zsidó boltok ablakait betörő tömeget. A 26-i oszlatás sortüzében egy tüntető életét vesztette és többen megsebesültek.

1. Az antiszemita mozgalom
2. Mi történt Tiszaeszláron?
3. Mindenki Tiszaeszlárra figyel
4. A per
5. Az első magyar antiszemita párt

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek