Kétezer éves kőkoporsókat foglalt le az izraeli rendőrség
2014. április 1. 11:02 MTI
Bemutatták hétfőn Jeruzsálemben azt a 11 darab kétezer évesre becsült, egyedülálló kőkoporsót, amelyet az izraeli rendőrség a múlt héten foglalt le régiségcsempészektől. Az Izrael területén élő zsidók a második jeruzsálemi szentély idején szeretteik holttestét egy évig barlangokban helyezték el, majd a családok összegyűjtötték és apró kőkoporsóban őrizték a csontokat.
Korábban
Ilyen másodlagos temetkezésnél használt kőkoporsók nyomára bukkant a rendőrség egyik őrjárata, amikor péntek éjjel négy ember gyanús mozgását észlelték két gépjármű körül egy Jeruzsálem határánál lévő útelzárásnál - közölte a Maariv című napilap internetes honlapja hétfőn.
A rajtaütésnél kiderült, hogy arab műkincs- és régiségcsempészek éppen izraeli műkereskedőknek próbálták eladni és azok autóiba átpakolni az antikvitásokat. A tetten ért tolvajokat őrizetbe vették. Az izraeli törvények szerint az ország területén talált leletek állami tulajdonnak számítanak.
A régészeti hatóság műkincsek rablásának megelőzésével foglalkozó egysége szerint egyedülálló tárgyakról van szó, amelyeket a közelmúltban lophattak el a város közvetlen környékén lévő ősi temetkezési barlangból. A koporsók egy része az elhunytak csontjait és kerámiatárgyakat is tartalmazott.
Az efféle temetkezés az i. e. 2. századtól az i. sz. 1. századig volt jellemző ezen a vidéken. A lefoglalt kőkoporsókat tipikus korabeli zsidó motívumokkal, nevekkel és szimbólumokkal ékesítették. A kor zsidó képzőművészetét nagyrészt a temetkezéskor használt kődobozok díszítéséből ismerik a szakértők.

A kőbe héber és görög nyelvű szöveget véstek, többek között a halottak nevét. A régészeti hatóság egyik vezetője, Éjtán Klein szerint noha már mintegy ezer hasonló kőkoporsót találtak, a most lefoglalt kincsek azért különlegesek, mert a feliratok alapján megismerhetővé válnak a korabeli emberek és betekintést nyerhetnek a korabeli művészet világába is. Vannak olyan dobozok is, amelyek oldalán festékmaradványok vannak, ezek díszítésük alapján az ókori Jeruzsálem gazdagabb embereinek maradványait rejthették.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap