A zsidók, akik Hitler oldalán harcoltak

Rebellis finnek

A finn kormány nem hajolt meg Heinrich Himmlernek a zsidók deportálására felszólító parancsa előtt sem. Mikor a "végső megoldás" (Endlösung) kidolgozója 1942 augusztusában személyesen érdeklődött Jukka Rangell finn kormányfőnél a zsidókérdésről, a finn politikus ellentmondást nem tűrően kijelentette: "Nálunk nincs zsidókérdés". Igaz, Helsinki érzékenysége már nem terjedt ki a külföldi zsidó menekültekre, illetve a hadifoglyokra, akik közül sokat kényszermunkatáborokba küldtek, 1942 novemberében pedig nyolc zsidó menekültet adtak át a Harmadik Birodalomnak, amiért 2000-ben Paavo Lipponen akkori finn miniszterelnök hivatalosan is bocsánatot kért.

Az egyik tábornok, Hjalmar Siilasvuo különösen büszke volt katonái származására. Egy másik finn zsidó, a téli háborúban az egyik szemét elveszítő, a szintén Vaskeresztre érdemesített Salomon Klass memoárjában jegyezte fel, hogy a tábornok - "aki nagyon is tudatában volt származásomnak" - német tiszteknek mutatta be Klasst, "az egyik legjobb századparancsnokomat", ám a németek semmit nem szóltak.

A Steinbock-album

Legalább ilyen érdekes az a képes album, amit Chaje Steinbock, a Botteni-öböl partján található oului kórház zsidó nővére hagyott hátra, s amely számos, sebesült német katonák által írt őszinte vallomást tartalmaz. "Kedvesem, amit te jelentesz nekem, már elmondtam" - kezdi levelét a magát Rudynak nevező katona. "Hogy mit jelentek én neked, még soha nem kérdeztem. Nem akarom tudni, nem akarom hallani, mivel ha túl sokat megtudok, az tönkreteszi a boldogságomat. Csak egy valamit mondok: mindent megadok, amit a szíved kíván. Te vagy az a nő, akit mindennél jobban szeretek. Nem hittem volna, hogy létezik ilyen (érzés)".

Ha hinni lehet a visszaemlékezéseknek, a német katonák azokat a zsinagógákat is felkeresték, amelyeket a zsidók a front közelében emeltek. "Hihetetlen volt" - fogalmazott Rony Smolar, az egyik zsinagóga alapító, Isak Smolar fia még 2008-ban egy amerikai konferencián. "A német tisztek ott ültek uniformisban, s együtt imádkoztak a zsidókkal. Néhány zsidó ekkor észrevette, hogy egyesek közülük tiszteletet tanúsítottak a zsidó szertartás iránt".

Finn zsidók a zsinagóga előtt

A különleges német-finn kapcsolatok talán legszebb példáját Skurnik esete mutatja. A katonaorvos olyan helyen látott el szolgálatot, ahol ezrede, az 53. gyalogezred és a német SS-hadosztály is komoly emberveszteséget szenvedett. Skurnik áldozatos munkáját megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésre elegendő orvosság, de így is megtett minden tőle telhetőt, sőt egyszer egy egész tábori kórház evakuálását is megszervezte egy több kilométeres mocsaras szakaszon át. A katonaorvos eme bátor tettéért kapta meg a Vaskeresztet, ám két másik zsidó társához hasonlóan ő is visszautasította a kitüntetést.

1. Zsidók a németek oldalán
2. A haza mindenekelőtt
3. Rebellis finnek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2021

• A táskák története
• Magyarországi népszámlálások 1920–1990 között
• Rákosi Mátyás népes családja
• A rock and roll rugói
• Hét pusztító fertőzés
• A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim
  
• Magyar szülésznők szerveződése a századfordulón
• A „másik” Rajk
• A gyűjtögető Jan van der Heyden