Megfejtették a Willendorfi Vénusz titkát
2014. február 18. 11:16
A Gravetti-kultúrából származó ismert női szobrocskát a Bécsi Természettudományi Múzeum szakemberei mikroszkópos vizsgálatnak vetették alá, amely feltárta a paleolit figura és alkotóinak mindezidáig titkos történetét.
Korábban
A 11 centiméter magas mészkő szobrocskára 1908-ban bukkant Szombathy József régész az alsó-ausztriai Willendorf an der Wachau közelében található lelőhelyen. Azóta többször is megvizsgálták az egyik leghíresebb őskori leletet, ám most, egy program keretében kiterjedt elemzéseknek vetették alá. Különböző mészkőtípusok adatbázisával hasonlították össze a leletet, ami meglepő eredményt hozott.
Mint kiderült, a szobrocska alapanyagául szolgáló mészkő csak a csehországi Brnóhoz közeli Stránská Skala mészkőhegységeiben található meg, vagyis a vénusz pontos származási helye Willendorftól 136 kilométerre északkeletre van.
A willendorfi helyszínen talált jégkorszaki kőeszközök elemzése arra világított rá, hogy harmaduk az ún. Gravetti-kultúrából való, tehát egykorúak a vénusszal, ám alapanyagukhoz hasonló kőzet nem található a Duna mellett, ez az északabbra fekvő morvaországi területeken keresendő. Mindez alátámasztja a Gravetti-kultúra népeinek szezonális migrációjáról alkotott elméletet.
A kutatók úgy vélték, 30-27 ezer évvel ezelőtt a nyári és téli táborok között vándorolhatott a jégkorszaki népesség. A csoport tagjai a melegebb időszakokat a hűvösebb felföldön időzve töltötték, míg a teleket a Duna-völgyben vészelték át. Vándorlásuk pedig azon az útvonalon haladt, ahol az egyedi "morvaországi" mészkő található.
A vénusz mellett talált jégkorszaki kőeszközök
A szakemberek arra is bizonyítékot találtak, hogy a vénusz egykor vörös okkerrel volt bevonva, tehát vérvörös színben pompázott. Az 1908-as ásatás során feljegyezték, hogy vastag okkerréteg fedte a szobrocskát, de ezt a réteget azóta a tisztítási munkák során eltávolították.
A csehországi Stránská Skala kőhegyei
A kicsiny nőalaknak valószínűleg kultikus és vallási funkciói voltak. A vörös okker szakralizált szín lehetett, s temetkezéseknél használták. Ilyen figurák jellemzően lakóhelyeknél kerültek elő, de valószínűleg nemcsak halottaik mellé temették a nomád kőkorszaki vadászok, hanem magukkal is vitték vándorlásaik során.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 2024.05.05.